Német sajtó Magyarországról
A FAZ Értékközösség címmel közölte Reinhard Müller kommentárját, aki úgy vélekedett: az ítéletet nehéz lenne "magyarellenesként vagy pártpolitikai indíttatású döntésként beállítani". Hozzátette: a bíróság döntése csupán arra emlékezteti valamennyi uniós tagállamot, hogy az EU értékközösség, a nemzetállami szabályok és a közösségi jog összeegyeztethetőségéről pedig egy közösségi bíróságnak kell dönteni. A FAZ a címoldalán kezdődő, Magyarország igazságügyi veresége Luxemburgban című beszámolójában Nikolas Busse és Stephan Löwenstein kifejtette: Brüsszelben arra gyanakodtak, hogy a magyar vezetők a nyugdíjkorhatár változtatásával valójában el akarták távolítani a nem kedvelt bírákat, és a kormányhoz közel állóakat akart az így megüresedő állásokba helyezni.
A Die Welt internetes kiadásában Tobias Schmidt Az EU-bíróság jogellenesnek minősítette a nyugdíjkorhatár csökkentését című cikkében úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottság (EB) "fontos győzelmet aratott" a magyar kormány felett. Hozzátette: a jogellenesnek talált szabályozás valódi célja az volt, hogy a kormány a bizalmasaival helyettesíthesse a nem kedvelt bírákat.
Az FTD Az EU visszahozza a magyar bírákat a kényszernyugdíjazásból címmel számolt be az ítéletről. Benjamin Dierks írásában úgy vélte: a bírósági döntés "csapás Orbán Viktor számára", és Brüsszel pénzügyi szankciókat kezdeményezhet, ha a kormányfő nem tesz eleget az ítéletnek.
A baloldali Berliner Zeitung Frank Herold Orbán vereséget szenvedett az Európai Bíróság előtt című beszámolóját közölte, amelyben a szerző úgy vélte: az EB ugyan szankciókat hozhat Budapest ellen, ha a kormány nem tartja tiszteletben az ítéletet, erre azonban vélhetően nem kerül sor, mert vannak "sokkal körmönfontabb lehetőségek" az ítélet megkerülésére. "A szálak Handó Tündénél (az Országos Bírósági Hivatal elnökénél) futnak össze", akiről a Fideszhez fűződő erős kapcsolatai miatt "senki sem gondolja, hogy függetlenül és pártérdekeken felülemelkedve" hoz döntést az ilyen ügyekben. Így aztán az érintett bírák kiharcolhatják visszahelyezésüket, de "Handótól függ, hogy melyik jelentéktelen poszton kell eltölteniük a nyugdíjazásig hátralévő éveket".
A Der Spiegel című hetilap az internetes kiadásában Európa legfőbb bírái leteremtik Orbánt címmel közölt beszámolót, amelyben megjegyezték, hogy pénzügyi szankciók fenyegetik Magyarországot, ha a kormány nem teljesíti az ítéletben foglaltakat. A cikkben felidézték a kormány és az EB közti vitákat, majd a választói feliratkozással kapcsolatban megjegyezték, hogy az új szabály révén "Orbán bebetonozta hatalmát".
Az osztrák Die Presse kommentárjában úgy értékelte, Orbán Viktor "magas tétet tett meg és nagyot veszített": a magyar alkotmánybíróság után az Európai Bíróság is megengedhetetlennek ítélte meg a bírák nyugdíjazásának előre hozását. "A teljhatalom csalóka érzése" vezette a magyar miniszterelnököt, amikor a vitatott alkotmányreformot végrehajtotta - fogalmazott Anna Gabriel a konzervatív napilapban. A magyar kormányfő azonban - írta - "a gazda nélkül csinálta meg a számvetést", és az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az eset az EU döntéshozói számára is tanulság kell, hogy legyen: az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak szorosan ügyelniük kell arra, hogy a 27-ek betartják a szerződéseket, a tagjelöltek felkészültségét pedig szigorúbban kell ellenőrizni - vélekedett. Igaz, hogy az EU beavatkozása a tagállamok belső ügyeibe bizonyos területeken megkérdőjelezhető, de ott, ahol a demokrácia és a jogállamiság kerül veszélybe, nem jognak, hanem kötelezettségnek kell lennie a rendreutasításnak - írta a Die Presse újságírója. (MTI)
