Nincs egyetértés az IMF és az EU között a görög válságkezelésről
A források szerint több euróövezeti állam, így Németország is elsősorban "egy elhúzódó kiigazítási- és reformfolyamat" problémájának látja a görög helyzetet, míg az IMF inkább adósságproblémaként tekint rá, amit azonnal kezelni kell. "Még távol állnak az álláspontjaink, de már szorít az idő. Szükség lenne egy közös álláspontra" - mondta egy, a hírügynökségnek nyilatkozó euróövezeti szakember. Annál inkább szorít az idő, mivel a nemzetközi hitelezők még nem hagyták jóvá a második, 130 milliárd eurós mentőcsomag újabb, 31 milliárd eurós részletének folyósítását. A pénz nélkül a görög államháztartás már novemberben csődöt mondhat. A kifizetés azért várat magával, mivel a görög kormány nem tett eleget a mentőprogramban vállalt költségvetési egyenlegjavító intézkedéseknek. A hitelező Európai Unió, IMF és az Európai Központi Bank alkotta trojka szakemberei jelenleg is Athénban egyeztetnek a görög kormány képviselőivel.
Jóllehet az IMF kész megvizsgálni az euróövezet által javasolt megoldásokat - egy esetleges újabb mentőcsomagot is- , az általa támogatott megoldás elsősorban az adósságszint csökkentését tartalmazza. Az ügyet jól ismerő szakemberek szerint az IMF világossá tette, hogy csak akkor hajlandó további pénzt folyósítani Athénnak, ha előtte valamilyen módon csökken az adósságszint. Az ilyen adósságleírás azonban politikai nehézségekbe ütközhet Európában.
A márciusban elfogadott második görög mentőcsomag célkitűzései között szerepel, hogy a GDP-arányos görög államadósságot 2020-ra 120 százalékra szorítsák le. Az IMF legfrissebb számításai szerint ez a mutató a vártnál rosszabb növekedési kilátások miatt az idei 170,7 százalékról 181,8 százalékra nő 2013-ban. A valutaalap szakemberei most úgy vélik, hogy adósságleírás nélkül 150 százalékon állna a görög államadósság 2020-ban.
Az IMF mintegy 50 milliárd eurónyi adósságleírást már elégségesnek tartana - mondták az ügyet jól ismerő források. Az ilyen lépést azonban hevesen ellenzik az olyan országokban, mint amilyen Németország, ahol nagy a társadalmi nyomás, hogy ne támogassák újabb összegekkel Görögországot. Angela Merkel német kancellár kénytelen hallgatni lakosságára, hiszen jövőre szövetségi választásokat tartanak. Mintegy 50 milliárd eurónyi görög államkötvény van az Európai Központi Bank és egyes euróövezeti tagállamok központi bankjainak tulajdonában. Politikai szempontból egy elfogadható megoldás lenne, ha ezek a szervezetek viselnék az adósságleírás terheinek egy részét.
Egy ilyen lépést azonban rendre visszautasít az EKB. A frankfurti szervezet elnöke, Mario Draghi szerint már az adósságtörlesztés átütemezése is a költségvetés monetáris finanszírozásának minősülne, amit szigorúan tilt az Európai Unió alapszerződése. Az ilyen adósságrendezés önkéntelenül is jövedelemtranszfert jelent a hitelezőktől a hitelezett felé, s erre csak a demokratikus úton megválasztott kormányzatoknak van legitimációjuk - érvel az EKB.
Egy lehetséges megoldás lenne - amint azt az EKB igazgatótanácsának tagja, Jörg Asmussen a Süddeutsche Zeitungnak adott pénteki nyilatkozatban is megemlítette -, ha Görögország az euróövezeti állandó válságkezelő alap, az ESM által biztosított forrásokkal vásárolná vissza saját állampapírjait. Az EKB ugyanis rendre a rendkívül nyomott másodpiaci áron, azaz magas hozamszintek mellett vásárolta meg a görög állampapírokat. Amennyiben a szervezet ezeket a papírokat lejáratig tartja, akkor busás jövedelemre tesz szert. Azzal, hogy az ESM pénzén Görögország lejárat előtt visszaveszi a papírokat, Athén jóval alacsonyabb kiadással szembesülne, s így csökkenne a görög államadósság. Az Asmussen által felvázolt eljárással, a szóbeszéd szerint 50 milliárd eurónyi kötvény-visszavásárlással, mintegy 25 százalékkal csökkenne a görög államadósság.
Az ötlet azonban nem először merül fel: 2010-ben az akkori EKB-elnök visszautasította ennek lehetőségét, ráadásul az azóta létrehozott ESM alapszerződésében nincs megfogalmazva ennek lehetősége, s német kormányzati szakemberek is "valóságalapot nélkülöző tervnek" tartják. A német bankok is kétkedve fogadták a terveket. "A kérdés az, hogy ha megvalósul egy ilyen program, akkor a kötvénytulajdonosok milyen áron adnák a papírokat" - mondta Andreas Schmitz, a német bankszövetség elnöke újságírók egy csoportjának a tokiói közgyűlésen.
Annyi azonban biztosra vehető, hogy addig nem lesz előrelépés az adósságleírás kérdésében, amíg a trojka képviselői - a várakozások szerint e hónap végén - nem közlik jelentésüket a görög államháztartás helyzetéről. Ezt maga Wolfgang Schäuble, Németország pénzügyminisztere mondta egy tokiói panelbeszélgetésen, ahol kritikával illette Christine Lagarde IMF-vezérigazgatót, amiért ő óva intette az euróövezeti vezetőket, hogy még nagyobb, a növekedést fékező megszorításokat követeljenek a bajba jutott államoktól.
Egy újabb kézenfekvő megoldásnak tűnik, ha az ESM átvállalja azt a mintegy 50 milliárd eurónyi hitelt, amelyet Görögország bankjainak feltőkésítésére kapott. Az ESM új jogosítványai ugyanis, amelyet Spanyolország a 100 milliárd eurós programmal már igénybe is vett, lehetővé teszi, hogy az alap közvetlenül folyósítson pénzt bankok feltőkésítésére. Egy ilyen lépés 15-20 százalékponttal csökkentené a görög GDP-arányos államadósságot. (MTI)
