Nincs közvetlen biztonsági hatása Európára a japán földrengésnek, de a gazdasági kilátások bizonytalanabbak
Németországban mindazonáltal felfüggesztették a tavalyi koalíciós megállapodást, amelynek alapján az atomerőművek működési idejét meghosszabbító eljárások zajlanak, Franciaországban a Zöldek vitát kezdtek a kormánnyal a franciaországi reaktorok biztonságát és jövőjét illetően. A szabadpiacon csökkent az uránoxid ára, a búzaárak is esnek, és az európai értéktőzsdék általában is meredek eséssel reagáltak a japán fejleményekre, arra a kilátásra, hogy a földrengés okozta károk miatt ebben az évben lassulhat a világgazdaság növekedése.
A brüsszeli értekezletet követő sajtótájékoztatón Fellegi Tamás, az uniós energiatanácsot is elnöklő nemzeti fejlesztési miniszter hangoztatta: az elnökség szoros kapcsolatban áll a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), és folyamatosan figyelemmel követi a japáni helyzetet. Németországban három hónapra felfüggesztik azt a tavalyi koalíciós megállapodást, amelynek alapján az atomerőművek működési idejét meghosszabbító eljárások zajlanak. A döntést bejelentve Angela Merkel kancellár azt mondta hétfőn, hogy a földrengés okozta japán atomerőmű-balesetek nyomán "elemezni kell az új helyzetet", egyenként meg kell vizsgálni minden erőművet "tabuk nélkül", de "három hónap múlva más lesz a helyzet".
A kancellár leszögezte, hogy a Németországban működő 17 atomerőmű biztonságos, és szó sincs az atomenergia felhasználásának elvetéséről. Franciaországban változik a kormány kommunikációja: Francois Fillon miniszterelnök vasárnap már nem titkolta nyugtalanságát és válságtanácskozást tartott az atomenergia kérdésében illetékes hat tárca vezetőjével. A hatóságok pedig jelezték: szeretnék a Japánban történt katasztrófa minden tanulságát levonni. Az ellenzékhez tartozó Zöldek támadásba lendültek, és Daniel Cohn-Bendit ötlete alapján hivatalosan is népszavazást kezdeményeztek a franciaországi atomerőművek jövőjéről: a párt vezetői mintegy háromszáz támogatójuk élén a párizsi Trocadéro téren követelték vasárnap a referendum kiírását.
Miközben a nagyobbik ellenzéki párt, a szocialisták - akik hagyományosan atomerőmű-pártiak - egyelőre nem szólaltak meg a témában, a kormány mindenesetre visszautasított minden kezdeményezést az atomenergia ellen. Hétfőn csökkent az uránoxid, az atomerőművek üzemanyagát adó urán egyetlen, viszonylag szabad forgalmú vegyületének ára az árutőzsdéken a japán atomerőmű-balesetek miatt. A Reuters feljegyzése szerint az azonnali szállításra szóló ár fél kilónként 66,50 dollár volt hétfő délután Londonban. Korábban hat hónapon át emelkedett az uránoxid piaci ára, összesen 76 százalékkal 73 dollárra február elejéig.
Elemzők szerint a közvetlen japán hatásnál nagyobb a spekuláció szerepe a szabadpiacon, a spekulációs felvásárlók most menekülnek, de még nehéz kiszámítani a következményeket. Japánban az atomerőművek 54 működő reaktorából 11-et állítottak le eddig. A japán atomerőművek teljes szokásos uránkereslete a világkereslet 2-3 százalékát teszi ki, írta a Reuters. Hétfőn három és félhavi mélységbe esett a búza szabadpiaci ára az Európai árak számára mértékadó párizsi árutőzsdén, a pénteki japán földrengés miatt. Az irányadó, májusi határidőre tonnánként 215,75 euróra csökkent a malmi búza árjegyzése: ez 7,25 euróval, azaz 3,25 százalékkal alacsonyabb a pénteki zárónál.
Napközi mélypontja 214,50 euró volt, csakúgy, mint pénteken. Ilyen szinten utoljára tavaly november végén volt a búza ára. A Reutersnek nyilatkozó elemzők szerint egy ideig fogyatkozni fognak a japán megrendelések a szállítási nehézségek miatt. A nyugat-európai értéktőzsdék hétfőn negyedik napja szerepeltek igen gyengén, a fő mutatók három és félhavi mélységbe estek. Az euróövezeti államadósság-aggodalmakat, a magas olajárakat, a közel-keleti politikai-hatalmi bizonytalanságot péntek óta tetézik a japán földrengés várható világgazdasági következményei is. Közvetlenül most elsősorban a biztosítók, a járműgyártók, az energiaszolgáltatók részvényei szenvedtek tovább.
A kőolaj szabadpiacán a japán földrengés nyomán megjelent keresletcsökkenési várakozásokat hétfőn már színezte - más tényezőkkel együtt lefékezve az áresést - az a piaci megfontolás, hogy a megsérült atomerőművek bezárása miatt előbb-utóbb nőni fog Japán fűtőolaj-kereslete. Az éves japán hazai össztermék (GDP) 3 százalékának, több mint 180 milliárd dollárnak megfelelő kárt okozhatott a japán földrengés- és szökőár-katasztrófa, londoni pénzügyi elemzők hétfőn közzétett első számszerű becslései szerint. Citybeli szakértők azonban azt is jósolják, hogy az újjáépítési kiadások támasztotta keresletnövekmény a későbbiekben többet ad hozzá a japán gazdaság teljesítményéhez, mint amennyivel a természeti csapás az idén csökkentheti a növekedést.
A Bank of America-Merrill Lynch előrejelzése szerint a katasztrófa 0,2-0,3 százalékponttal csökkenti a japán gazdasági növekedés idei ütemét, ám az újjáépítési kiadásokból eredő későbbi többletkereslet várhatóan meghaladja majd az éves GDP-érték 1 százalékát. Nemzetközi elemzők korábban átlagosan 1,7 százalékos gazdasági növekedést jósoltak Japánnak az idei naptári évre a tavalyi, 2,4 százalékos növekedés után. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) statisztikája szerint Japán a világ-GDP körülbelül 9 százalékát adja. (MTI)
