Nincs megegyezés Európában a bankadóról
A jövő héten a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a G20-ak elé terjeszti saját elképzeléseit a bankadóról. Bár az adó kivetéséről széles körű az egyetértés, a végrehajtás módjáról és a befolyó pénzek felhasználásáról nagyok a véleménykülönbségek. Míg például az Egyesült Államok a pénzügyi válság "törmelékeinek" eltakarítására használná, az európai államok segélyalapot hoznának létre belőle a jövőbeni válságok kezelésére.
Ugyanakkor a felhasználási módok tekintetében az uniós államok között is vannak nézetkülönbségek: egyes államok az államháztartások rendbetételére, mások a küszködő bankok megsegítésére fordítanák. Az Európai Központi Bank (EKB) a mielőbbi döntésre hívta fel a figyelmet a bankadóval kapcsolatban. Jean-Claude Trichet az EKB elnöke az összes körülmény gondos mérlegelését kérte az intézkedéseknél.
Olli Rehn uniós gazdasági és pénzügyi biztos ugyanakkor a tanácskozáson konkrét megtakarítási programokat is követelt a tagállamoktól a következő évekre, a hatalmasra duzzadt adóssághegyek eltüntetésére. A görög helyzettel kapcsolatban a görög pénzügyminiszter Madridban elmondta, hogy egyes euróövezeti országoknak akár két hétbe is telhet, amíg jóváhagyják az európai hitelt, ha Görögország ezt végül kérni fogja.
Úgy vélte, hogy a görög kötvényekkel kapcsolatos piaci aggodalmak jelentősen enyhülnek majd, ha Athén több részletről megállapodik a készenléti hitelfelvételről. A görög kormányfő ezzel kapcsolatban a Newsweeknek nyilatkozva elmondta: néhány héten belül döntenek, hogy ténylegesen akarják-e "aktiválni" ezt a hitelmechanizmust. Görögország kérésére az EU szakértők hétfőn tárgyalnak a milliárd eurós nagyságrendű hitel feltételeiről.
Az idén uniós részről mintegy 30 milliárd eurós lehet a hitel összességében, az IMF segítségével ez az összeg 45 milliárd euróra nőhet. Görögország a múlt héten kért "technikai" egyeztetést az EU-val és az IMF-fel. Az adósságtörlesztés szempontjából április a legnehezebb hónap Görögország számára, májusban valószínűleg némileg enyhül az adósságnyomás.
Áprilisban az esedékes 12 milliárd eurót sikerül újrafinanszírozni, májusban 10 milliárd eurót kellene. Időközben az is kiderült, hogy Görögországnak tavaly az eddigi becsléseknél is magasabb volt az államháztartási hiánya: a görög pénzügyminiszter madridi közlése szerint a deficit néhány tizedponttal meghaladja a korábban közzétett, a GDP-hez viszonyított 12,7 százalékot.
