Nőtt a Budapesti Békéltető Testülethez érkező panaszok száma tavaly
Közölte: tavaly 2.454 ügyet zártak le, ezek közül 122 az előző évről húzódott át. Baranovszky György hangsúlyozta: továbbra is a kereskedelem és az egyéb szolgáltatások területéről érkezik a legtöbb panasz hozzájuk, de jelentősek a pénzügyi, biztosítási, építőipari, közüzemi és utazási szerződések ügyében is a fogyasztói megkeresések.
Tavaly a kereskedelem területét érintő panaszok száma 1.001 volt, ami 40 százalékos növekedés az előző évhez képest, és többnyire a szavatosságot, jótállást, cipőket, termékbemutatókat érintette. Az egyéb szolgáltatásokkal összefüggő panaszok száma 38 százalékkal bővült tavaly, és 672 volt, és leginkább a javító-karbantartó tevékenység, az autópálya- és parkolási bírság, a parkolási díjak, az elmaradt fesztiválok, szolgáltatások ügyében keresték meg a fogyasztók a testületet.
A BTT kimutatása szerint biztosítási ügyben 196, pénzügyi kérdésben 179 esetben fordultak a testülethez, ami a két terület esetében 67 százalékos növekedés. A fogyasztók a bankok és biztosítók tevékenységét, a hitelszerződéseket, a befektetéseket kifogásolták és a panaszok jelentős része a fogyasztói csoportokat érintette. A 151 építőiparral összefüggő fogyasztói panasz 32 százalékos növekedést jelentetett tavaly, és többnyire lakásfelújítással, nyílászárók cseréjével, javításával, építési és szerelési feladatokkal függtek össze. Baranovszky György elmondta, hogy tavaly az ügyek lezárása során 543 ajánlást fogalmaztak meg, 347 egyezség született, 299 esetben megalapozatlanságot állapítottak meg.
A viszonylag magas, 675 egyéb okból megszűnt döntés mögött az eljáráson kívüli egyezség, vagy a panasz visszavonása is meghúzódik. Horváth György, a Fogyasztóvédők Országos Egyesülete (FOE) elnöke hangsúlyozta a fogyasztói tudatosság növelésének fontosságát, sok esetben ugyanis a panaszos nem tud számlát bemutatni.
Baranovszky György a sajtótájékoztatón kitért arra, hogy az Európai Unió nemrégiben közzétette az alternatív vitarendezéssel kapcsolatos vitaanyagot. Ebből többi között kiderül, hogy az unióban a reklamálást követően a fogyasztók 46 százaléka nem viszi tovább az ügyet, azaz nem fordul alternatív vitarendezési fórumhoz, vagy bírósághoz. Az unióban a vállalkozások és fogyasztók 40 százalékának nincs információja arról, hogy az adott tagállamban létezik alternatív vitafórum. Kérdésre válaszolva Baranovszky György elmondta: úgy látják, hogy fogyasztóvédelem szempontjából a társasházaknak, kényszervállalkozásoknak is fogyasztóként kellene megjelenniük a jogszabályokban, illetve a vállalkozásokat az együttműködés keretében kötelezni kellene a békéltető testület előtti megjelenésre.
Jelezte, hogy a vállalatok az együttműködés keretében levélben válaszolnak, de nem képviseltetik magukat az eljárás során, ami nehezíti az egyezséget. Az elnök szerint lehetővé kellene tenni azt is, hogy a békéltető testület csoportos keresetet indíthasson a bíróságon. Kitért arra, hogy a testületi munka finanszírozását is kiszámíthatóvá kellene tenni a jogszabályokban, hiszen jelenleg esetükben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) megelőlegezi az állami költségvetésből járó összeget.
Baranovszky György kérdésre válaszolva úgy vélekedett, azzal, hogy a PSZÁF-nál létrejött a Pénzügyi Békéltető Testület nem lesz felesleges kapacitása a BTT-nek, hiszen a fogyasztói csoportok továbbra is hozzájuk tartoznak. Hozzátette: most is a Budapesti Békéltető Testület hétfőtől péntekig két eljáró tanáccsal folyamatosan ülésezik. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy 2009-ben a költségvetés a kamarákon keresztül 375 millió forinttal járult hozzá a békéltető testültek munkájához, a 2011. évi költségvetési javaslatban 200 millió forint szerepelt, amelyet az elfogadott büdzsében végül 300 millió forintra emeltek erre a célra. (MTI)
