Obama számos jelentős intézkedést jelentett be tegnap esti beszédében
Barack Obama szerint a 2014-es esztendő áttörést hozhat az ország számára, és Amerika jobb helyzetben vág neki a 21. századnak, mint bármely más ország. Ezt a közelmúlt kedvező gazdasági mutatóival támasztotta alá. "Több mint egy évtized óta először jelentették ki világszerte gazdasági vezetők, hogy nem Kína a világ első számú befektetési helye, hanem Amerika" - mondta az elnök.
Méltatta a költségvetés ügyében megkötött kongresszusi kétpárti kompromisszumokat, de úgy vélekedett, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a munkahelyteremtés és az új válságok elkerülése érdekében.
"Úgy vélem, hogy ezt a nemzetet fajra, régióra vagy pártra való tekintet nélkül, a fiatalokat és az időseket, a szegényeket és a gazdagokat egyaránt a mindenki számára elérhető lehetőségekbe vetett, egyszerű és mély hit egyesíti - az az eszme, hogy ha valaki keményen dolgozik és vállalja a felelősséget, akkor előre juthat" - mondta.
Intézkedéseket helyezett kilátásba a középosztály védelmére és az ebbe a társadalmi kategóriába való feljutás megkönnyítésére - akár támogatja azokat a kongresszus, akár nem. Együttműködésre szólította fel a kongresszust az adórendszer olyan kiskapuinak bezárása érdekében, amelyek a termelés külföldre telepítését ösztönzik, és kérte, hogy csökkentsék az Amerikában munkahelyeket teremtő vállalkozások terheit.
Bejelentette, hogy a fejlett technológiájú termelés fellendítése érdekében a kormánya által eddig létrehozott két ipari park mellett további hatot fognak létesíteni. Hangsúlyozta, hogy az Európával és az ázsiai-csendes-óceáni térséggel megkötendő kereskedelmi partnerségek célja a munkahelyteremtés.
Sürgette a kutatás-fejlesztés szövetségi finanszírozásának növelését és a szabadalmaztatás reformját. A környezetvédelemmel kapcsolatban azt mondta, hogy a hagyományos tüzelőanyag-iparnak adott 4 milliárd dolláros adókedvezményt inkább a jövő üzemanyagainak támogatására kellene fordítani. Új normák bevezetését kezdeményezte az erőművek szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatban.
Szót emelt a bevándorlás reformja mellett, ami szerinte két évtized alatt 1000 milliárd dollárral csökkentheti a deficitet. Bejelentette, hogy a szolgáltatók igényeit jobban kielégítő képzési program kidolgozását kezdeményezte, és a tartósan munkanélküliek segélyezésének megújítását kérte a kongresszustól. Elmondta: arra kérte a legnagyobb amerikai cégek vezetőit, hogy nagyobb számban alkalmazzanak olyanokat, akik már régóta nem találnak munkát.
Hangsúlyozta a valós gazdasági igényeket kielégítő képzésnek, valamint annak a fontosságát, hogy a gyerekek számára már a legalsó szintű oktatásban biztosítsák a hozzáférést a legújabb generációs kommunikációs eszközökhöz.
Obama közölte, hogy a következő hetekben elnöki rendelettel - a korábbi 7 dollár 25 centről - 10 dollár 10 centre fogja emelni a szövetségi alkalmazottak minimális órabérét. Sürgette a kongresszust, hogy a törvényhozásban elakadt jogszabálytervezet támogatásával országos szinten ugyanennyire emelje meg a minimálbért.
Bejelentette, hogy elrendelte egy új típusú magánnyugdíj-rendszer kidolgozását. Védelmébe vette az egészségügyi reformot, és arra bátorította az amerikaiakat, hogy a március 31-én lejáró határidőig minél többen kössenek biztosítást.
A nemzetközi kérdések közül először az idén befejeződő afganisztáni csapatkivonásról szólt, rámutatva, hogy ha Kabul aláírja a kétoldalú biztonsági megállapodást, akkor a NATO-szövetségesekkel együtt egy kis létszámú amerikai kontingens is az országban marad. A terrorizmus elleni küzdelem támogatásának folytatást ígérte Jemenben, Szomáliában, Irakban és Maliban, valamint a terrorizmust elutasító szíriai ellenzék megsegítését. A szíriaiak diktatúra, terror és félelem nélküli életet érdemelnek - mondta. Kitért az új típusú fenyegetések elleni védelem és a katonai költségvetés reformjának fontosságára is.
Sürgette hogy a kongresszus a Guantánamói-öbölben található börtön bezárása érdekében idén törölje el a foglyok elszállítására vonatkozó összes tilalmat.
Hangsúlyozta, hogy főparancsnokként kész erőt alkalmazni az amerikaiak védelmében, üldözni fogja a terrorszervezeteket, de Amerikának ideje kikerülni az állandó hadi készültség állapotából. Mint mondta, ennek a törekvésnek a szellemében korlátozta a dróncsapásokat és fogott bele a megfigyelési programok reformjába.
A tömegpusztító fegyverek visszaszorítása terén elért sikerek között említette meg, hogy elkezdődött a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítése, és tárgyalások kezdődtek annak szavatolásáról is, hogy Irán ne fejleszthessen ki nukleáris fegyvert. Az elnök ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy vétót emel, ha a kongresszus újabb szankciókat szavaz meg Irán ellen.
"Nemzetbiztonságunk érdekében esélyt kell adnunk a diplomáciának a sikerre" - mondta, elismerve, hogy a Teheránnal folytatott tárgyalások nehezek, akár kudarccal is végződhetnek, és Amerika tudatában annak, hogy Irán támogatja a terrorszervezeteket. Az amerikai-európai szövetségről kijelentette, hogy az a legerősebb marad, amit "a világ valaha is ismert".
"Ukrajnában kiállunk azon elv mellett, hogy mindenkinek joga van a szabad és békés önkifejezésre, valamint arra, hogy beleszóljon az országa jövőjébe" - mondta Barack Obama.
Az NBC News és a The Wall Street Journal kedden nyilvánosságra hozott közös közvélemény-kutatási eredményei szerint az amerikaiak 68 százaléka úgy érzi, hogy az ország gazdasága stagnál. A CNN-nek az Obama-beszéd után kiadott gyorsfelmérése szerint a nézők 44 százaléka nagyon kedvezően, 32 százalékuk valamelyest kedvezően, 22 százalékuk pedig negatívan vélekedett az elnöki üzenetről.
Barack Obama szerdán kétnapos országjárásra indul, hogy Maryland, Pennsylvania, Wisconsin és Tennessee államban népszerűsítse az általa kedd éjjel a kongresszus két háza előtt bejelentett intézkedéseket. (MTI)
