Olli Rehn - Költségvetési takarékosságra és növekedésbarát reformokra van szükség Európában

A válságból való kilábalás időszakában most az a fő kérdés, hogy a reálgazdaság fejlődése felül tud-e kerekedni a pénzügyek zilált állapotán - hangsúlyozta Olli Rehn a Brüsszeli Gazdasági Fórum nevű tanácskozáson. A biztos rámutatott arra, hogy a válság leküzdéséhez ugyan szükség volt a tömeges pénzügyi ösztönzők alkalmazására, ez a kezelésmód azonban hatalmas adóssághegyet eredményezett.

Ezen a helyzeten csak tovább rontottak a pénzügyi piacokon folytatott spekulatív ügyletek, és mindez megingatta az országok adósi helyzetét. Rehn szerint most már a tűzoltáson túl a fenntartható gazdasági növekedés alapjainak megteremtésével is kell foglalkozni. A biztos érdemi fiskális konszolidációt sürgetett, és méltatta a Spanyolország, illetve Portugália ilyen irányú lépéseit.

Az "okos konszolidáció" kifejezést használta, kifejtve, hogy ez alatt az uniós tagállamok közti "összehangolt differenciálás" szükségességét érti. Azoknak az országoknak, amelyeknek nincs vagy csak minimális a fiskális mozgásterük, gyorsított ütemben kell törekedniük a fiskális konszolidációra. Eközben azok, amelyeknek nagyobb a mozgásterük, rövid távon "kevéssé restriktív" hozzáállást tanúsíthatnak, az európai munkahelyteremtés és növekedés érdekében

A fiskális konszolidáció végrehajtása mellett Olli Rehn szerint szerkezeti reformintézkedéseket is kell hozni, mert azok elmaradása esetén sokkal lanyhább és bizonytalanabb lesz a növekedés. A biztos elmondta: makroökonómiai modellszámítások alapján az elkövetkező öt évben végrehajtandó összehangolt gazdaságszerkezeti reformok révén évente 2 százaléknál magasabb GDP-növekedésre lehet számítani legalább egy évtizeden át.

Ez 10 millió új munkahellyel járna, és mintegy 3 százalékra szoríthatná le a munkanélküliséget. Ha azonban elmaradnak a szerkezeti reformok, akkor a legjobb esetben is csak évente mintegy másfél százalékot érhet el a növekedés, és a munkanélküliséget nem lehetne 7-8 százalék alá nyomni.

A kívánatos szerkezeti reformok tartalmát illetően Olli Rehn kiemelte az egységes európai piac lehetőségeinek jobb kihasználását - elsősorban a szolgáltatások terén -, az inaktív munkaképes korúak munkavállalásának ösztönzését, a nagyobb termelékenységet felmutató munkahelyek számának bővítését, az adórendszer olyan módosítását, ami jobban ösztönöz az alkalmaztatás bővítésére, a tudásba és az innovációba való több befektetést, valamint a vállalkozások szabályozási környezetének egyszerűsítését.

Az EU-biztos a fiskális konszolidáció és a szerkezeti reformok mellett harmadik teendőként kiemelte a "zöld gazdaság" előtérbe állítását is, ami - hangsúlyozta - több befektetést igényel az alacsony szénfelhasználású, kevés szén-dioxidot kibocsátó technológiákba.