Orbán Viktor kedden bejelenti a gazdasági akciótervet
A Miniszterelnökség államtitkára szombat délelőtt a tényfeltárás közbülső jelentésének ismertetésekor kijelentette: konszolidált a magyar gazdaság helyzete. Hangsúlyozta azonban, az idei költségvetés több adata nagyságrenddel tér el a valóságtól, ezért, hogy a tervezett 3,8 százalékos hiányt tartani lehessen, azonnali intézkedésekre van szükség.
A kormány ennek érdekében még szombaton háromnapos rendkívüli tanácskozásba kezdett, hogy gazdasági akciótervet dolgozzon ki. Az ülés első napja az állapotrögzítésről szólt számos "külsős" vendég jelenlétében. Mások mellett ott volt Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke, Járai Zsigmond és Bod Péter Ákos egykori jegybankelnökök, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke, Patai Mihály tőzsdeelnök, valamint Török Ádám, a Költségvetési Tanács tagja.
A gazdaság talpra állítását célzó akciótervvel kapcsolatos konkrét döntés-előkészítő munka vasárnap kezdődött Lovasberényben. A rendkívüli kormányülés második napján tartott tájékoztatón Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője azt mondta: a kormány "a mérlegelendő lehetőségek között" fontolgatja az egykulcsos, 16 százalék körüli személyijövedelem-adó (szja) bevezetésének lehetőségét. "Amikor a kormány ezt elemzi, azt is vizsgálat alá veszi, hogy a családi elemek miként tudnak, vagy tudnának abban megjelenni" - közölte. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az adócsökkentés a kormány által kijelölt egyik fő irány.
A háromnapos kormányülés utolsó napján, hétfőn Varga Mihály azt mondta: beigazolódott, hogy valótlan adatokat közölt az előző kormány, hiszen az első öt hónap államháztartási hiánya 736 milliárd forint, ami az egész évre tervezettnek 84,6 százaléka. Közölte: a központi költségvetés hiánya az egész évre tervezett 87 százaléka, nagyobb a vártnál, és nagyobb, mint amekkora a korábbi évek hasonló időszakában volt. Ebben a helyzetben a kormánynak kezelnie kell az államháztartás helyzetét, valamint meg kell kezdenie a magyar gazdaság talpra állítását, átalakítását - tette hozzá.
Még a gazdasági tényfeltáró bizottság részjelentésének ismertetése előtt kavartak vihart a Fidesz ügyvezető alelnökének szavai. Kósa Lajos múlt csütörtökön egy kkv-fejlesztési konferencián úgy fogalmazott, a jelenlegi cél a közvetlen államcsőd elkerülése, és "a krízis időszakára" egy átmeneti, legfeljebb két évre szóló forgatókönyvet kell megalkotni. Hozzátette: "szűk esélyünk van arra, hogy elkerüljük Görögország helyzetét, a helyzet ugyanis sokkal rosszabb, mint hittük". Másnap erre Szijjártó Péter azt mondta, nem tartja túlzónak a Fidesz ügyvezető alelnökének kijelentéseit az államcsőddel összefüggésben.
Emlékeztetett arra, hogy az államcsődről Gyurcsány Ferenc volt kormányfő beszélt mintegy két évvel ezelőtt. "Sőt mi több, döngette a mellkasát, és büszke volt rá" - tette hozzá. A politikai nyilatkozatok hatására esett a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, és gyengült a forint. Varga Mihály szombaton - miután bejelentette, hogy a kormány tartani akarja a 3,8 százalékos idei hiánycélt, és közölte azt is, konszolidált a magyar gazdaság helyzete - túlzónak nevezett minden olyan összevetést, amely magasabb kockázati felárral rendelkező országgal hasonlítja össze Magyarországot, "ha ezt egy kolléga teszi, az pedig nem szerencsés". Kósa Lajos hétfőn a parlamentben újságíróknak úgy nyilatkozott: múlt heti, az államcsőddel kapcsolatos kijelentésével nem akart kárt okozni senkinek. (MTI)
