Orbán: az európai elvek alapján szerveztük át Magyarországot
"Nem lep meg az a felfokozott érdeklődés, amely körülveszi Magyarországot. Nálunk átfogó, mély, nagyszerű és izgalmas megújítás történt az elmúlt másfél évben" - kezdte strasbourgi beszédét a miniszterelnök, kiemelve, hogy a megújítás indokolt és sürgető volt, ugyanis 2010-ben Magyarországot a gazdasági összeomlás fenyegette. A tízmillió lakosból kevesebb mint hárommillió adófizető tartotta el az országot, többen éltek állami pénzből, mint a gazdaságból, paramilitáris szervezetek működését pedig nem szankcionálta a jog - sorolta a példákat.
Orbán Viktor szerint kormánya óriási munkát végzett az elmúlt másfél évben, amelyre büszkék, és bár bőven vannak még komoly gazdasági nehézségek, most először Magyarországon a költségvetés az európai normák szerinti stabil büdzsének tekinthető. "Az államadósságot csökkentjük, a fizetési mérlegünk tartósan pozitív, törvényen kívül helyeztük és felszámoltuk a paramilitáris szervezeteket" - ismertette, majd utóbbival kapcsolatban hozzátette, hogy ma Magyarországon minden kisebbség védelmet élvez, ideértve a nemzeti kisebbségeket, a romákat és a zsidó kisebbséget is. "A magyar kormány ezeket a kisebbségeket mindig meg fogja védeni a jövőben is" - jelentette ki.
A törvényalkotási munkára kitérve a miniszterelnök elmondta: tavaly megszületett az új alkotmány és 25 sarkalatos törvény. Másfél év alatt 365 törvényt alkotott meg a Ház - jegyezte meg, majd a strukturális reformokkal folytatta, közte megemlítve a kormányzati, az önkormányzati, a közigazgatási, az igazságszolgáltatási, az oktatási, az adó- és közteher-viselési, a nyugdíj-, valamint a szociális ellátás rendszerének, továbbá az egészségügyi ellátásnak az átszervezését. "Mindent átszerveztünk, ami Magyarországon államadósságot termelt" - foglalta össze.
Rámutatott ugyanakkor, hogy mindez érdeksérelemmel - közte a lobbi- és üzleti érdekek megsértésével - is járt, majd példaként említette a bank- és a válságadót.
Az új alaptörvényre rátérve Orbán Viktor emlékeztetett: "az 1949-es kommunista alkotmány helyett - utolsóként a volt megszállt országok közül - új alkotmányt hoztunk létre".
Leszögezte: Magyarország megújítása és átszervezése az európai elvek és értékek alapján történt, támaszkodtak a tagállamok bevált gyakorlataira és az EU alapdokumentumaira is. Ilyen mértékű és tempójú átalakítás mellett azonban - folytatta - természetesnek tekinti - ahogyan "Magyarországon mindenki természetesnek tekinti" -, ha vitás kérdések is felmerülnek.
A José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének küldött szerdai levelére emlékeztetve elmondta: a bizottság által felvetett problémák könnyen, egyszerűen és gyorsan orvosolhatók. Jövő heti brüsszeli találkozójuktól pedig gyors eredményeket remél - tette hozzá a kormányfő.
Szavait azzal zárta, hogy az Európai Bizottság által a magyar kabinetnek elküldött, jogilag kifogásolt szakaszok közül egy sem érinti az áprilisban elfogadott új magyar alkotmányt. Az ahhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések közül ért kettőt kifogás a bizottságtól, és ennek orvoslására Orbán Viktor - mint mondta - rendelkezésre áll. Azonban "ezidáig a magyar alkotmány egyetlen szakaszát sem vonta senki semmilyen természetű jogi kétely alá. Meggyőződésem szerint ez jól is van így" - húzta alá a miniszterelnök, aki végül a most befejezendő magyarországi átszervezés támogatására kérte az EP-t. (MTI)
