Megérte a Brexit? Az elmúlt 10 év mérlege számokban

A Brexitnek három fő hatása volt, amelyek az elmúlt évtizedben korlátozták a brit növekedést: a beruházások visszafogottsága (a Brexit előtti trendhez képest), a kereskedelmi konfliktusok növekedése az EU-val az egységes piac elhagyása után, valamint a termelékenység gyenge növekedése az utóbbi években.

A brit növekedés korlátok közé szorult a Brexit után

2020 után munkaerőhiány is kialakult, ami tovább fékezte a brit gazdasági növekedést. Összességében az EU elhagyása jelentős hatással volt az Egyesült Királyság gazdaságára. A King’s College és a Bank of England által végzett Decision Maker Panel (DMP) felmérés szerint 2025 elejére a brit GDP 6–8%-kal maradt el a Brexit előtti trendtől.

Ez nagyrészt az üzleti beruházások éles visszaesésének volt köszönhető. A felmérés szerint a vállalati beruházások szintje 12–18%-kal volt alacsonyabb a Brexit előtti szinteknél, mivel az EU-val való szakítás rendkívüli bizonytalanságot okozott. Az elemzés azt is kimutatta, hogy a Brexit körüli bizonytalanság és az alacsony beruházási szint miatt a termelékenység 4%-kal a Brexit előtti megszokott szint alá esett.

A kereskedelmi akadályok veszélyei

Érdekes módon az Egyesült Királyság növekedésének és termelékenységének 2016 utáni visszaesése nem a brit–EU kereskedelem csökkenéséből fakadt, mivel a kereskedelem 2021-ig viszonylag szabadon működött. Ehelyett egy elhúzódó alkalmazkodási folyamat okozta a problémát, ami rávilágít arra, milyen veszélyes lehet a fejlett országok közötti kereskedelmi akadályok növelése.

Az Egyesült Királyság továbbra is Európa vezető pénzügyi központja

A kép azonban nem kizárólag borús. Az Egyesült Királyság szolgáltatási szektora – amely a GDP növekedésének 80%-át adja – rendkívül ellenállónak bizonyult a Brexittel szemben, miközben a munkanélküliségi ráta alacsony maradt. London továbbra is a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja, és egyetlen más európai város sem tudta kiszorítani ezt a pozíciójából.

Emellett, bár a Brexit kétségtelenül negatív hatással volt a brit gazdaságra, a GDP növekedésének általános trendje összhangban van Európáéval, ahol az elmúlt években szintén lassú volt a növekedés. Valójában Németország szenvedte el a legrosszabb GDP-eredményeket a Covid után, és jelentősen alulteljesített, ahogyan az alábbi ábrán is látható. A világjárvány sokkal nagyobb sokkot jelentett a globális gazdaság számára, mint maga a Brexit.

1. ábra: az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és az eurózóna GDP-je 2016 óta, normalizálva.

Forrás: XTB és Bloomberg

Az Egyesült Királyság globális technológiai vezető szerepe

Pozitívumként elmondható, hogy a Brexit nem ásta alá az Egyesült Királyság globális technológiai vezető szerepét. Az ország technológiai szektora jelentős és növekvő beruházásokat vonz mind az állami, mind a magánszektorból, különösen a mesterséges intelligencia területén. Az ágazat értéke már közel 1 billió font, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság a világ harmadik legértékesebb technológiai ökoszisztémájával rendelkezik az Egyesült Államok és Kína után.

Ezen a területen az Egyesült Királyság elszakadt az EU-tagállamoktól: 2024-ben 16,2 milliárd dollárnyi kockázati tőkét vonzott, ami több volt, mint Franciaország és Németország együttvéve. Az Egyesült Királyság a kvantumtechnológiák terén is élen jár, a kvantumvállalatok száma és a magánbefektetések alapján az USA mögött a második helyen áll.

A befektetők megbüntették az Egyesült Királyságot a Brexit után

A Brexit és az Európai Unióból való kilépés folyamata jelentős bizonytalanságot okozott, ami kedvezőtlenül hatott a brit eszközárakra. A befektetői bizalom megingása nyomán a kereskedelemmel súlyozott font az elmúlt évtizedben gyengébben szerepelt az euróhoz és a dollárindexhez képest. A GBP/USD árfolyam a Brexit-szavazás óta nem tudott tartósan 1,50 dollár fölé emelkedni: míg 2010 és 2016 között az átlagos árfolyam 1,57 volt, addig 2016 után 1,30 alá csökkent. A font gyengülésében a Brexit mellett a Covid-járvány és a 2022-es brit fiskális bizonytalanság is szerepet játszott. Az elmúlt időszak dollárgyengülése ugyanakkor esélyt adhat a font fokozatos erősödésére.

2. ábra: kereskedelemmel súlyozott GBP, EUR és DXY index, normalizálva.

Forrás: XTB és Bloomberg

A FTSE 100 megszenvedte a Brexitet, de visszatérőben van

A FTSE 100 index 2016 óta elmaradt európai versenytársaitól, ami a Brexit körüli bizonytalanság, a font gyengülése és a tőkekiáramlás következménye volt. Az elmúlt évtizedben a brit részvénypiac teljesítménye nem maradt jelentősen el a francia és euróövezeti indexektől, ugyanakkor az amerikai piacok – különösen 2020 óta – látványosan felülteljesítettek. Az elmúlt 12 hónapban azonban fordulat jelei láthatók: a FTSE 100 felülteljesítette mind az európai, mind az amerikai indexeket, ami a brit részvények iránti megújuló befektetői érdeklődésre utal. Ez a 4. ábrán látható.

3. ábra: FTSE 100, CAC, DAX, Euro Stoxx 50 és S&P 500 – normalizálva az elmúlt 10 évre.

Forrás: XTB és Bloomberg

4. ábra: FTSE 100, CAC, DAX, Euro Stoxx 50 és S&P 500 – normalizálva az elmúlt 12 hónapra.

Forrás: XTB és Bloomberg

Összességében a Brexit tartós bizonytalanságot okozott, amely az elmúlt évtizedben nyomást gyakorolt a fontra, a brit részvénypiacra, valamint visszafogta a gazdasági növekedést és a termelékenységet. Ugyanakkor egyre több jel utal arra, hogy az Egyesült Királyság alkalmazkodik az EU-n kívüli működéshez, a növekedési kilátások javulnak, miközben a font és a FTSE 100 is erősödés jeleit mutatja.

Miközben korábban a Brexit határozta meg az európai és brit gazdasági diskurzust, a globális gazdasági környezet átrendeződése – különösen az Egyesült Államok „America First” politikájának erősödése – mára fontosabb kihívássá vált mind az Egyesült Királyság, mind Európa számára