Oszkó: idén elkerülhetetlen a legalább 1 százalékos recesszió
Az alapítvány csütörtökön ismertette a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) legfrissebb technikai kivetítését, amely bemutatja a gazdasági folyamatok és a 2012. augusztus 31-ig kihirdetett jogszabályok alapján kirajzolódó középtávú makrogazdasági és költségvetési pályát. Oszkó Péter kiemelte: ennek alapján a költségvetési egyenleg 0,5-1 százalékkal lehet rosszabb a konvergenciaprogramban előírtnál, a versenyszférában foglalkoztatottak száma 50 ezerrel csökken, az államadósság pedig a bruttó hazai termék (GDP) arányában 80 százalék marad.
A volt pénzügyminiszter szerint az idén szinte elkerülhetetlen a legalább egyszázalékos recesszió, és bár 2013-tól növekedésbe fordulhat a gazdaság, ez nem lesz tartós. 2012-ben drasztikus költségvetési kiigazításra nincs szükség, de a későbbi költségvetési pályát komoly kockázatok övezik - fűzte hozzá Oszkó Péter. A versenyszektorban enyhén romló foglalkoztatást ellensúlyozhatja a kormány további közfoglalkoztatási programokkal, de ennek csak újabb adóemelések vagy az állami kiadások növelése teremtheti meg a fedezetét, ez pedig újabb nyomást, kényszereket teremthet a költségvetésben - mondta, hozzátéve, hogy az alappályán emellett egy jelentős munkanélküliség kockázata is mutatkozik.
Szólt arról is, hogy a költségvetés alakulását illetően számos kockázat látszik. Példaként említette a költségvetési szervek tartozásállományának növekedését, ami 20 milliárd forintos kockázat. Ennél jóval nagyobb, mintegy 180-200 milliárd forintos költségvetési kockázat az Európai Bíróságon tárgyalt telekom-per. Oszkó Péter a további kockázatok között említette, hogy bár még nem fogadta el a parlament a vonatkozó törvényt, de a TB-járulékok célzott csökkentését, a kisvállalkozói adót és a kisadózó vállalkozások tételes adóját tartalmazó javaslatnak nincs költségvetési fedezete - az eredetileg benyújtott javaslat közvetlen hatása 300 milliárd forint.
Elmondta: az önkormányzatok egyenlege a választások közeledtével romolhat, amire az önkormányzati hitelfelvételek kormányzati engedélyezési rendszere lehetőséget is ad, ezen kívül a nettó kamatkiadások havi adatai alapján a pénzforgalmi kamategyenleg 30 milliárd forinttal lehet rosszabb a tervezettnél, de ebből nem lehet érdemi következtetést levonni az eredményszemléletű kamategyenleg várható alakulására. Oszkó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy az e-útdíj bevezetéséhez szükséges beruházás költségeit sem a 2012-es, sem a 2013-as költségvetés nem tartalmazza, a kormány még csak határozatot hozott a forrás előteremtésének szükségességéről. Mivel az útdíj-bevételeket a kormányzati költségvetési tervek tartalmazzák, ezért a beruházás értéke is - a kormány becslése szerint 42 milliárd forint - költségvetési kiadást fog jelenteni a választott finanszírozási konstrukciótól függetlenül.
Romhányi Balázs, a KFIB vezetője ehhez hozzátette, hogy az elektronikus útdíj bevezetéséhez szükséges beruházások féléves csúszásban vannak, amit ha nem hoznak be, akkor a jövő évi költségvetésből akár teljesen ki is eshet az útdíjból remélt 75 milliárd forintos bevétel, míg a beruházások több mint 40 milliárd forintos költsége megjelenhet a kiadási oldalon. Romhányi Balázs a Magyar Nemzeti Bank kapcsán kifejtette: a jegybank eredményének alakulását elsősorban a kamateredmény határozza meg. Kiindulási alapnak a jegybank 2012 júniusi eredményprognózisát vette a KFIB, de korrigálták az euró kamatláb azóta bekövetkezett változásának hatásával.
Mivel az intézet legutóbbi kivetítése óta a középtávon várható euró kamatláb tovább csökkent, ezért a mintegy 35 milliárd euró értékű jegybanki tartalékon elérhető hozam is jelentősen csökkent. Ennek következtében a 2012-ig felhalmozott eredménytartalék már a 2012. évi veszteségre sem nyújt fedezetet, 2013-ban az államnak már keletkezik mintegy 20 milliárd forint térítési kötelezettsége, ami a következő években évi 170 milliárd forint fölé emelkedik - fejtette ki. Az államadósság kapcsán azt emelte ki, hogy a technikai kivetítésben várt 80 százalékos GDP-arányos adósság annak ellenére stabilizálódik, hogy a forint alappálya szerinti, összesen 13 százalékos leértékelődésének hatását nem érvényesítették számításaikban. (MTI)
