Osztrák lapok cikkeznek a magyarországi tárgyalások megszakadásáról
Egy magasabb deficit, a bankadó és a jegybankkal folytatott vita állhattak a háttérben - emelte ki a Der Standard. Feszülten figyelnek Budapestre a tőzsdék a hétfői nyitáskor - írta a liberális napilap. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU küldöttségével folytatott tárgyalások megszakadása azzal a "sokkhullámmal" kapcsolatos emlékeket idézi fel, amelyeket az országot fenyegető csődről tett "félreérthető kijelentések" okoztak júniusban.
A lap úgy látja, a nézeteltérések miatt bizonytalan, hogy lesz-e új "biztonsági háló". A 2008 októberében megnyitott húszmilliárd eurós hitelkeret fennmaradó részét sem tudja lehívni Magyarország. Budapestnek nincs most azonnal szüksége az eszközökre, mert erre az évre finanszírozhatók a költségvetési kiadások a piacról. Mindenesetre elemzők újabb bizalmi zavaroktól tartanak - tette hozzá. Az átszámítva 650 millió eurós bankadó "relatíve a legnagyobb a világon".
A nagy külföldi bankok az IMF-nél kerestek támogatást - írta, az erről szóló korábbi sajtóértesülésekre utalva, s név szerint is említve három osztrák nagybankot, az Erste Bankot, a Raiffeisent és az UniCredit csoporthoz tartozó Bank Austriát. "Az IMF nyilvánvalóan meghallgatta a bankok aggodalmait" - írta a lap.
A másik döntő tényezőt az Orbán-kormánynak a Simor András jegybankelnök elleni "támadásai" jelenthették a Der Standard szerint. A szociáldemokraták közé sorolt Simort hosszú ideje lemondásra szólítják fel. Legutóbb a kormány csökkenteni akarta a fizetését, s ezzel felbosszantotta az Európai Központi Bankot, amely óvott a központi bank függetlenségének csorbításától - fogalmazott az újság.
A felszínen egy magasabb költségvetési hiányról folyik a vita. Orbán Viktor 4,5 százalékra szeretné emelni a 2010-es költségvetési hiánycélt - írta a lap - és több időhöz jutni a további deficitcsökkentéshez. Az IMF és az EU azonban nem tolerálja a menetrendtől való eltérést, s egyértelművé tették, hogy ha a megállapodásban szereplő útról letér Magyarország, nem adnak pénzt.
Nyomás alá helyezheti a forintot, hogy egyelőre nem kap több hitelt Magyarország - írta a konzervatív Die Presse. Az újság felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök többek között egy bankadó bevezetését tervezi, megtakarításokat a közszférában és a szociális juttatásokban, valamint az adórendszer átalakítását. Az IMF számításai szerint azonban ez nem elegendő a deficitcél teljesítéséhez, mindenekelőtt a kiadási oldalon van szükség "fenntartható" intézkedésekre.
Olli Rehn gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős uniós biztos szintén jelezte, hogy Magyarországnak jóval többet kell tennie, mindenekelőtt a kiadási oldalon - írta a Die Presse. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kijelentette, hogy a kormány végre akarja hajtani a szükséges reformokat és minél előbb az egyik legversenyképesebb és legstabilabb gazdasággá tenni Magyarországot Közép-Európában. Elemzők mégis attól tartanak, hogy a forint hétfőn nyomás alá kerül.
A budapesti tőzsdén is eshetnek a részvények, ez hátrányos kihatással lehet az osztrák gazdaságra is. A magyarországi válság miatt nemrég az osztrák államkötvények kockázati felára is megnőtt - utalt a lap fideszes politikusoknak a gazdaság helyzetéről tett júniusi kijelentéseire, és kiemelte az osztrák gazdaság szoros kapcsolatait Kelet-Európával.
A magyar kormány bankadó-terveivel kapcsolatban szintén azt írta, hogy az osztrák bankok "az EU-hoz és az IMF-hez fordultak segítségért". A Standardhoz hasonlóan megjegyezte, hogy a tervezett összeg "a gazdasági teljesítményhez képest a legnagyobb lenne a világon". A Die Presse úgy látja, a pénzügyi lobbi a jelek szerint legalábbis itt részsikert ért el.
"Az IMF ugyanis kifejezetten arra szólította fel a kormányt, hogy a kiadási oldalon hajtson végre megtakarítást, az EU pedig kijelentette, hogy Magyarországnak vonzónak kell maradnia a külföldi befektetők számára." A lap adatai szerint az osztrák bankok 22 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek Magyarországon, s a "legrosszabb esetben" több mint 150 millió eurót kell befizetniük.