PSZÁF - További markáns romlás várható a hitelminőségben
Farkas Ádám, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke a jelentés főbb megállapításait ismertetve keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a hitelező intézmények teljesítményét különösen rontotta, hogy az eszközminőség markáns romlása miatt szokatlanul nagyarányú értékvesztést kellett elszámolniuk. A magyar pénzügyi közvetítőrendszer azonban az idén is folyamatosan ellátta a gazdaságban betöltött kiemelt feladatát, nagyobb intézmény ellehetetlenedésére - számos nemzetközi példával szemben - itthon nem került sor, az adófizetők pénzéből nagyobb arányú beavatkozásra nem volt szükség - hangsúlyozta a PSZÁF elnöke.
A kedvező fejlemények között említette, hogy a tőkepiac az év során stabilizálódott, sőt fellendülés volt tapasztalható. Ez azonban törékenynek látszik, megismétlődése jövőre nem várható. A hitelezőknek pedig 2010-ben is az eszközminőség további romlásával, a jövedelmezőség csökkenésével kell számolniuk. Fordulat csak a konjunktúra újabb élénkülésével várható, ennek kilátásai azonban rendkívül bizonytalanok. A PSZÁF visszatekintő elemzése féléves, egyes esetekben háromnegyedéves adatokra támaszkodik, s egy évre előre jelzi a kilátásokat.
A kockázati jelentés a jövő évtől negyedévente megjelenik. Rácz István, a felügyelet vezető közgazdásza elmondta: a bankrendszer átlagos jövedelmezősége ugyan tovább csökkent, de továbbra is számottevő: 2009. szeptember végén az átlagos tőkearányos nyereség (ROE) 12,7 százalék volt. Minden nagybank nyereséges, kilenc, kisebb méretű bank volt veszteséges. A bankszektor átlagos tőkemegfelelési mutatója a június végi 12,3-ról szeptember végére 13,1 százalékra javult (a törvényi minimum 8 százalék).
A tőketartalékokkal szemben azonban a szokásosnál jóval nagyobb kockázatok állnak. A bankrendszer likviditási mutatói javultak: csökkent a devizakitettség, mérséklődött, de még mindig magas - 140 százalék - az ügyfélhitel/ügyfélbetét arány, és kedvezőbbé vált a lejárati transzformáció. Rendkívül kedvezőtlen ugyanakkor a babnkszektorban, hogy mérsékelten csökken az ügyfélhitel-állomány, s folyamatosan romlik a hitelállomány minősége. A nettó értékvesztés képzés (hitelezési veszteség) az összes hitelre vetítve a június végi 1 százalékról szeptember végére 1,5 százalékra nőtt.
A nem problémamentes eszközök aránya szeptember végén az összes tétel 5,2, illetve az összes ügyfélhitel 6,6 százalékát tette ki, a 90 napon túli fizetési késedelemben lévő hitelek aránya pedig az összes kölcsönállomány 5,4 százalékára nőtt, mintegy duplája a tavaly év véginek. A pénzügyi vállalkozási szektor teljesítménye a jelentés szerint rossz: az első félévben a szektor szereplőinek 45 százaléka veszteséges volt, s az év egészére is mérsékelten veszteséges működés várható.
Ennek oka, hogy a gépjármű- és ingatlanhitelezés jelentősen visszaesett, a finanszírozási forrás kevés, az eszközminőség számottevően romlik. Mindez alapjaiban veszélyezteti a független szolgáltatók stabilitását, az elvesztett tőkét ugyanis külső forrásból ma nehéz pótolni, a pénzügyi csoporttag vállalkozásoknál pedig jelentősen rontja a csoport üzleti teljesítményét.
A biztosítóknál és a befektetési vállalkozásoknál változatlanul magas az átlagos tőkejövedelmezőség (az első félévben 23,2, illetve 35,1 százalék volt), a tőkemegfelelési szint visszafogott osztalékpolitikával, s a kockázati expanzió hiányával akár belső forrásból is növekedhet. Rendezett a szövetkezeti szektor helyzete is, mert átlagos tőkemegfelelése magas (14,67 százalék), a veszteségesen működők aránya pedig az elmúlt évek konszolidációjának köszönhetően kicsi.
Rácz István a kilátásokról szólva hangsúlyozta: a válságnak még nincs vége, a kockázatok változatlanul magasak, ezért óvatosságra van szükség. A pénzügyi szektor legnagyobb súlyú kockázatának a felügyelet 2010 végéig a hitelminőség további markáns romlását, a hitelpiaci szolgáltatók nagyarányú veszteségeinek lehetőségét látja a magyarországi és külföldi (főként a közép-kelet-európai régiós) kintlevőségeknél.
Kockázatot jelent továbbá, hogy a reálgazdasági sokk által érintett ügyfelek pénzügyi helyzete folyamatosan romlik. A devizahitelek minőségével kapcsolatban bizonytalansági tényező a forintárfolyam alakulása, a banki hitelezési feltételek alakulása, illetve az értékvesztés banki elszámolásának erős szezonalitása. A banki eszközökben 2009 végéig még további romlás várható, a hitelezési veszteség nem csökken az ideihez képest, sőt emelkedhet is.
A pénzügyi szektor jövedelmezősége 2010 végéig várhatóan tovább mérséklődik. A likviditási kockázatok még mindig magasak, bármikor előfordulhat ugyanis olyan sokk, ami miatt a befektetők kockázati étvágya csökken. A fél-egy évvel ezelőtti rendkívül kedvezőtlen állapotokhoz való visszatérés azonban jelentősebb piaci korrekció esetén is szélsőséges forgatókönyvnek számítana a felügyelet szerint. A felügyelet tart attól is, hogy a szolgáltatók ügyfeleik adósságviselő képességéhez képest túlzott mértékben, vagy túlzottan nagy kockázatokkal nyújtanak hiteleket, ami veszélyezteti a későbbi megtérülést, illetve attól, hogy az adósok helyzete romlik.
