Trump és a magyar gazdaság
Az, ami bennünket különösen izgalomban tarthat(na), az orosz energiahordozó ügylet után járó amerikai exportra vonatkozó 100 százalékos vám, ha nincs 50 napon belül béke, valamint a tegnap bedobott szigorúbb gyógyszer exportvám. Mármint, úgy értem, hogy a korábbi kijelentésekkel ellentétben Trump már augusztus 1-től bevezetne 200 százalékos vámot az USA-ba exportált gyógyszerekre.
A mi esetünkben három kérdéses lába van ezeknek a potenciális intézkedéseknek. Magyar amerikai export, MOL és Richter.
Fejtsük fel a láncot visszafelé. A Richter esetében – úgy tudjuk, hogy – az AbbVie európai egységének szállít a Richter. Ez pedig azt jelenti, hogy a vámot az AbbVie intézi. Az, hogy a megemelkedett költség átmegy-e a fogyasztói árba, azt az Abbvie dönti el. Mindenesetre a royalty-bevételek vám és ÁFA mentes tételek.
Hosszabb távon az AbbVie és a Richter viszont elmélyíti az együttműködését, így valószínűsíthető, hogy magas vámtételek esetén a Richter vagy a Richter és az Abbvie közösen csomagoló és tablettázó gyárat épít az USA-ban, mint ahogy azt a Richter tette a 2000-es évek elején Oroszországban, amikor az volt a legnagyobb külföldi partnere, s az ország védte a gyógyszerpiacát. Szóval összeségében alapvető változásra nem számítanánk a jelen pillanatban.
A MOL esetében már az EU is belengette, hogy 2027-től be kellene fejezni az energiakereskedelmet Oroszországgal. Így a MOL intenzíven vizsgálja a leválás lehetőségét. Ilyen volt a minap képbe hozott Brody-Odessza vezeték újbóli üzembe állítása, amely szerintem inkább arról szólna, hogy az Adria vezeték tarifáit lejjebb nyomja a jelenlegi magas árakról.
Az üzenetben a fájó újdonság inkább az, hogy a lépést nem 1,5 év múlva kell véglegesíteni, hanem csak 50 nap maradna rá. Lehet, hogy ebben az estben a magyar politikának is közben kéne járnia ebben az ügyben (átmeneti mentesség), annál is inkább, mert az ország exportja is érintett az ügyben, na meg a gáz importja.
Az utóbbi esetében azt gondolom, hogy a görög és török terminálokon keresztül az orosz vezetékes gáz lecserélhető amerikai LNG-re belátható időn belül, amely jó alkualap lehet egy esetleges Trump-Orbán tárgyaláson. Amúgy a 156 milliárd dollár éves exportunkból 9,2 milliárd (5,9%) ment az USA-ba 2023-ban.
Ha ez azóta nem változott jelentősen, akkor a GDP 4,3 százalékáról beszélünk, mint teljes export. Ha ez netán megszűnne, akkor valószínűleg fájna, de a 4,3 százaléknál jóval kisebb mértékben. Persze a jelenlegi gyenge gazdasági teljesítmény mellett abszolút nem kellene még egy ilyen döfés a földön fekvő áldozatba.
S még valami. Azért sem reagál ezekre a hírekre komolyabban a piac (nem csak itthon, hanem sehol), mert az elmúlt hónapok megmutatták, hogy ma még ez a terv, holnap pedig már esetleg valami egészen más. Azaz a nap mint nap felröppenő újabb és újabb híreket kellő óvatossággal kezeli a piac.
