Pénzközpontúság jellemzi az oktatáspolitikát
Hoffmann Rózsa szerint nem lehet tovább vinni az "agyontoldozott-foltozott" közoktatási és felsőoktatási törvényeket, új oktatási jogszabályok megalkotására van szükség. Ez azért is fontos lenne, mert mára a nagyon sok, szinte követhetetlen módosítás következtében, elveszett "a jogbiztonság, a kapaszkodó" - fejtette ki. A KDNP-s politikus rámutatott: az iskolában meg kell erősíteni a nevelést, amelynek "a testre, lélekre, szellemre és erkölcsre" kell irányulnia.
A kereszténydemokrata szakpolitikus arról is beszélt, hogy mai oktatáspolitika hajlamos elfeledkezni a művészetoktatásról és a sportról. Több olyan intézkedést hoztak ugyanakkor az elmúlt években, amelyek az iskolai életet elviselhetetlenné tették - jelentette ki. Kitért arra is, hogy olyan nemzeti alaptantervet adtak ki 2003-ban, amely minimális ismeretanyagot sem rögzít, csupán a kompetenciákat. Olyan érettségi rendszert vezettek be - a közoktatás jeles képviselőinek tiltakozása ellenére - amely radikálisan csökkentette a tudást. Az oktatásirányítás megtépázta a pedagógusok tekintélyét, beavatkozott a pedagógusok szakmai munkájába, azt üzenve, nem értenek a dolgukhoz - sorolta. Romokban hever a felsőoktatás is, színvonala messze elmarad attól, amit korábban elért - jegyezte meg.
Nagy Kálmán, a párt egészségpolitikusa közölte: vissza kell hozni azt a szemléletet, hogy a beteg az elsődleges. Orvoslást nem lehet soha úgy végezni, hogy a beteget figyelmen kívül hagyják - tette hozzá. Hangsúlyozta, olyan helyzetbe kell hozni az egészségügyet, hogy képes legyen feladatát ellátni. Azt ígérte, hogy helyreállítják az orvosok önbecsülését és stabilizálják az ellátást. Összegzése szerint az elmúlt éveket "ember és betegellenes" egészségpolitika jellemezte. Hargitai János szerint ma Magyarországnak nincs gazdasági szuverenitása. A Nemzetközi Valutaalap és külföldi pénzintézetek diktálják, milyen gazdaságpolitikát kell folytatni - fejtette ki.
Ugyanakkor a politikai váltás nagyobb gazdasági mozgásteret is hoz majd - mondta. Áttekinthetőbb önkormányzati rendszert szorgalmazott, mint megjegyezte, az önkormányzati bürokrácia leépítésével jelentős megtakarításokat is el lehetne érni. Nagyvárosokban, megyékben, és a fővárosban lehetőség van a "politikai osztály felezésére" - közölte. Nem azon kell szerinte gondolkodni, sok vagy kevés az önkormányzat jelenleg - ha megtakarításokat akarnak keresni, nem a kistelepüléseket "kell bántani", az autonómiájukat felszámolni - mondta. "Teljesen irracionálisnak" nevezte, hogy ma nincs olyan önkormányzat, amely képes lenne érdemi területi feladatokat ellátni. Csak jogi értelemben van megyei önkormányzat, de igazi eszközei nincsenek - mutatott rá. Kiemelte: kormányzati pozícióban szükség lesz a kistérségi, területfejlesztési rendszer újragondolására is. Soltész Miklós, a Fidesz-KDNP frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője kiemelte: olyan szolidáris szociálpolitikára van szükség, amely ad, de "el is vár". A legszegényebbekért és a középosztály tagjaiért egyaránt tenni kell - mondta.
"Tűzoltásként" el kell törölni, hogy a természetbeni adományokat "áfával sújtsák". Segíteni kell a lakhatás megőrzését, hosszú távú "családi csődvédelemr" van szükség - mutatott rá. Célként fogalmazta meg többi között a családi adózás lehetőségének megteremtését. Nem lehet egyenlő a gyermek vállalása a szegénység vállalásával - mondta -, kiszámítható családpolitikára van szükség. A kormányzati pozícióban lévők semmit nem értenek abból, amit az országnak okoztak, "szégyenletes, amit tettek az elmúlt nyolc évben" - jelentette ki. Példaként említette, hogy a segélyből szerzett jövedelmet felemelték a munkából szerzett jövedelem szintjére, "szétverték" az otthonteremtési rendszert, a családi adókedvezményt teljes mértékben "kiüresítették", a cigányság felzárkóztatására indított programokat teljesen tönkretették. Másfélszeresére nőtt a gyermektelenek aránya 25-29 évesek körében, a házasságkötések száma is csökkent, míg az abortuszok száma még mindig magas, 44 ezer évente, miközben tavaly 34 ezerrel csökkent a népesség. Harmadik éve nem nő az öregségi nyugdíjminimum, s így más ehhez kötődő segély sem emelkedik. 2006 óta szociális normatívák reálértéken 10 százalékkal csökkentek - közölte Soltész Miklós, hozzátéve, a krízisre, "amelyet létrehoztak", alapítottak egy krízisalapot.
