Per, vagy peren kívüli vitarendezés?
Évente közel 150.000 polgári peres ügy indul országszerte, amelyek jellemzően 2-3 év alatt fejeződnek be, holott vannak olyan alternatív lehetőségek, amelyek által egy jogvita akár pár hónap alatt is rendezhető, jelentős időt és költséget megspórolva ezzel. Vannak olyan területek, mint a családjogi (pl.: a házasság felbontása, vagyonmegosztás), a munkaügyi viták, vagy a szerződéses (pl.: devizahiteles perek) és szerződésen kívüli jogviták (pl.: kártérítés, birtokvita), ahol a peren kívüli vitarendezésnek eddig is nagyobb gyakorlata volt, köszönhetően annak, hogy a magánszemélyek a peres eljárások költségvonzatától, valamint elhúzódásától tartva, inkább peren kívüli megállapodásra törekednek. A cégek egymás közötti viták rendezése érdekében eddig nagyobb arányban fordultak a bírósághoz, azonban esetükben is mérlegelhetőek egyéb hatékonyabb vitarendezési alternatívák.
„Kevesen tudják, hogy több lehetőség közül is választhatnak, amennyiben peren kívüli megállapodásra törekednek. Lehetőség van piaci közvetítés (mediáció), vagy bírósági közvetítés, illetve közvetítő eljárás nélküli egyezségi kísérletre irányuló nemperes bírósági eljárás kezdeményezésére is, valamint akkor is köthető még egyezség, ha már megindult a per” – mutatott rá dr. Huszl Zsuzsanna, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ügyvédje.
Piaci közvetítés
A piaci közvetítés (mediáció) olyan permegelőző eljárás, amelynek során egy, az Igazságügyi Minisztérium közvetítői névjegyzékéből kiválasztott közvetítő segít a vitában érdekelt feleknek kölcsönös megegyezésre jutni. Előnye a költséghatékonyság mellett a gyorsaság, a közvetítő ugyanis a megkeresését követő 8 napon belül köteles visszajelezni, hogy elfogadja-e a felkérést és egyúttal fel is hívja a feleket az első egyeztetésre. A közvetítői tevékenységért a közvetítővel kialkudott díj jár, melyet a felek egymás között egyenlő arányban viselnek. A közvetítő nem fogja eldönteni azt, hogy kinek van igaza, csupán egy a felek számára kölcsönösen előnyös megállapodás létrehozására törekszik, így érdemes tapasztalt ügyvéddel érkezni az egyeztetésekre, aki a peres „fegyverarzenálját” felvonultatva kedvezőbb megállapodást érhet el ügyfele számára. „A közvetítéssel született megállapodás – ha az egyik fél nem teljesíti –, nem kényszeríthető ki, így érdemes az egyezséget a bíróságon is jóváhagyatni. Ennek illetéke a pertárgy értékének 1%-a, de maximum 15.000 Ft. A bíróság a jóváhagyás időpontját a közös kérelem beérkezését követő 15 napon belüli időpontra tűzi ki, így 1-2 hónapon belül akár lezárható a jogvita” – emelte ki dr. Huszl Zsuzsanna a Deloitte Legal ügyvédje.
Bírósági közvetítés
A piaci közvetítés mellett a bírósági közvetítés lehetőségét is érdemes megfontolni. A különbség többek között az, hogy bírósági közvetítő jellemzően speciálisan képzett bírósági titkár vagy bíró lehet, illetve a bírósági közvetítésért sem illetéket, sem egyéb díjat nem kell fizetniük a feleknek. Emellett azonban csak azok a személyek kezdeményezhetik, akiknek a bíróságon folyamatban van polgári vagy közigazgatási peres, illetve nemperes alapeljárásuk és ez a bírósági ügy nem tartozik a kizárt ügytípusok közé. A bírósági közvetítőnek szintén nem feladata eldönteni a jogvitát, hanem egy kölcsönösen kedvező megállapodás elérésére törekszik, így az ügyvédi jelenlét ez esetben is kedvezőbb megállapodáshoz vezethet. Itt is gyorsan, kötetlen formában, a felek által időzített üléseken rendezhető akár pár hét alatt a jogvita. A született megállapodást, a felek közös kérésére a bíróság jóváhagyhatja, így az kikényszeríthetővé válik. A bíróság előtt lévő peres, vagy nem peres alapeljárásukban pedig akár 90%, 70%, vagy 50%-os illetékkedvezményt is kaphatnak a felek, amelynek mértéke attól függ, hogy a bírósági eljárás mely szakaszában kötik a megállapodást (pl. 90% az illetékkedvezmény, ha a felek az első tárgyaláson egyezségre jutnak).
Nemperes bírósági eljárás
Azon fél részére, aki esetében nincs folyamatban polgári vagy közigazgatási peres, illetve nemperes eljárás és megelőzőleg nem kötött közvetítői eljárásban sem megállapodást, nyitva áll még az ugyancsak egyezségi kísérletet célzó nemperes bírósági eljárás is. Ezen egyeztetésen nem csak ajánlott, hanem kötelező a jogi képviselet. Amennyiben a kitűzött határnapon nem jön létre egyezség, úgy a bíróság lehetőséget biztosít piaci vagy bírósági közvetítői eljárás igénybevételére is. Annak eredményessége esetén pedig az egyezség jóváhagyása, végrehajthatóvá válása céljából a visszatérés biztosított. Az egyezségi kísérletet célzó nemperes bírósági eljárásért a pertárgy értékének 1%-át, de maximum 15.000 Ft illetéket szükséges fizetni.
Egyezség a már megindult per esetén
Amennyiben megindult a peres eljárás, úgy ez esetben sem esnek el a felek az egyezség lehetőségétől. Ha az első tárgyaláson egyezség születik, vagy eldöntik a felek, hogy közvetítő útján rendezik jogvitájukat és megegyezéssel térnek vissza, úgy 90%-os illetékmentességben részesülnek.
Bár a statisztikák szerint a bírósági közvetítés tekintetében Magyarország 2018-ban első helyen szerepelt az Európai Unióban, 978 bírósági közvetítői ügy fejeződött be és 311 megállapodás jött létre, mégsincs minden esetben lehetőség a közvetítés igénybevételére. Nincs helye a közvetítői eljárásoknak pl. a gondnoksági, végrehajtási perekben és nincs helye egyezségnek az adóhatósági döntés elleni közigazgatási perekben. Az adóhatósággal szembeni peres hajlandóságot jól mutatja, hogy 2017. évben 1710 közigazgatási per indult, melyek együttes pertárgyértéke hozzávetőlegesen 79 milliárd Ft volt. Ez a tendencia pedig 2018-ban és 2019-ben sem csökkent.
„Amennyiben valaki meg szeretné előzni az adójogvitákban is a pereskedést, úgy egyedüli eszköze, hogy már az ellenőrzési eljárás során peres tapasztalattal rendelkező ügyvéd segítségét veszi igénybe, aki az adóhatóság kérdésfeltevéséből látja, hogy mik lehetnek a hatóság részéről a támadási irányok, és milyen védekezési stratégiát érdemes felállítani annak érdekében, hogy elejét vegyék egy hosszú jogorvoslati procedúrának” – emelte ki dr. Huszl Zsuzsanna.
