Reform értékű lépések történtek a közösségi közlekedés átalakításában
Rámutatott: a helyközi közösségi közlekedés átalakításnak nem volt meg a kellő társadalmi támogatottsága, amit a következő kormánynak meg kell szereznie. A kormánybiztos hangsúlyozta: az átalakításra mindenképpen szükség van annak érdekében, hogy az anyagi lehetőségek és az igények összhangját meg lehessen teremteni.
Antali Károly aláhúzta: kormánybiztosként nem teljes reformra, hanem a közösségi közlekedés átalakítási folyamatának elindítására vállalkozott. Maga az átalakítási folyamat legalább 3-5 évet vesz igénybe - vélekedett. A közösségi közlekedés átalakításának eredménye között említette a kormánybiztos, hogy 2010-ben sikerül javítani 23,5 milliárd forinttal a MÁV csoport konszolidált eredményét (EBIDTA), bár továbbra is 49 milliárd forint veszteség lehet.
A 23,5 milliárdos eredményjavulásban 3,2-3,4 milliárd forintot jelent a legutóbbi tarifaemelés hatása, a többi a költséghatékonyság javulásából, közte a meg nem rendelt pályahasználat miatt keletkező megtakarításból adódik. A Volán-társaságoknál pedig 9 milliárd forinttal csökken a veszteségtérítés az idén.
Antali Károly vitatta, hogy a 24 mellékvonalon szüneteltetett személyszállítás 4,2 milliárd forint bevételcsökkenést jelentene, hiszen ezekre a szakaszokra a legmagasabb menetdíjbevétel sem haladta meg az 1,2 milliárd forintot. Ha az ennél jóval magasabb bevételadat valós lenne, nem lett volna indokolt a forgalomszüneteltetés - jegyezte meg.
A kormánybiztos úgy értékelte, további eredménye a közösségi közlekedés átalakításának, hogy a vasúttársaságok - a MÁV-START és a GYSEV - a 2010-2012. közötti évekre, három évre szóló közszolgáltatási szerződéssel rendelkeznek, a Volán-társaságok közszolgáltatási szerződéseit pedig 2016-ig meghosszabbították.
Antali Károly hangsúlyozta, hogy a közszolgáltatási szerződésekhez igazodó 3 éves üzleti tervet készítettek a szolgáltatók. A vasúttársaságok közül a MÁV-START a 2010-2012 közötti évekre elfogadott üzleti tervvel rendelkezik, a GYSEV belföldi személyszállítására is van jóváhagyott üzleti terv.
A MÁV-leányvállalatok esetében pedig akkor fogadja el a tulajdonos az üzleti terveket, ha azok igazodnak a csoportszintű konszolidációs elképzelésekhez. A kormánybiztos megismételte korábbi álláspontját, hogy szükség van a személyszállítás és a pályavasút szervezeti elkülönítésére.
A vasúti pályaüzemeltetésre is több évre szóló közszolgáltatási szerződést kell kötni akár az év második felében, ezzel rendezni lehetne a személyszállításhoz nem köthető, de közszolgáltatási tartalommal bíró pályahasználat állami finanszírozását.
