Rehn szerint meggyőzhetők a tagországok a pénzügyi szankcióautomatizmusról

Az európai uniós tagállamok pénzügyminisztereinek kötetlen brüsszeli találkozójára érkezve Rehn csütörtökön azt hangoztatta, hogy olyan javaslatokról van szó, amelyek javítják a költségvetési fegyelmet és erősítik a közös gazdaságirányítást, márpedig ezeket valamennyi tagország támogatja. "Bízom a tagállamokban, hogy támogatják javaslatunkat" - jelentette ki Rehn.

Az Európai Bizottság előző nap jelentette be kezdeményezéseit, amelyek között szerepel, hogy a túlzott államháztartási deficittel küzdő országok helyezzenek letétbe bruttó össztermékük (GDP) 0,2 százalékának megfelelő összeget, az uniós ajánlásoknak több ízben eleget nem tevők pedig fizessenek a GDP 0,1 százalékának megfelelő éves bírságot.

Szó van az uniós támogatások visszatartásáról is a költségvetési szabályok sorozatos megszegése esetén - ez euróövezeten kívüli országokra is vonatkozik. A javaslatokat még az Európai Parlamentnek és az EU-tagországok kormányait képviselő tanácsnak is jóvá kell hagynia, és korábbi nyilatkozatok szerint a tagállamok megosztottak egyebek között a szankciók automatikusságát illetően.

Az automatizmussal szemben eddig tartózkodóbb Franciaország pénzügyminisztere, Christine Lagarde csütörtökön azt hangoztatta, hogy kitűnő ötletnek tartja az euróövezet stabilitását biztosító paktum megerősítését, a tagországok belső államadósságának szorosabb ellenőrzését, és a tagállamok versenyképességének rendszeres ellenőrzését, de a módszerről még tárgyalni kell.

Egy másik téma kapcsán Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter jelezte: a közép- és kelet-európai országok továbbra is kitartanak azon javaslatuk mellett, hogy a szerkezeti reformok költségeit számítsák be az államháztartás egyenlegébe. Az unióban egyelőre erről sincs egyetértés, de a legfrissebb értesülések szerint várható, hogy valamilyen formában (akár csak hallgatólagosan) ezeket a költségeket végül elismerik majd az uniós kalkulációkban.

A csütörtöki és pénteki találkozóra érkező miniszterek igyekeztek csillapítani az Írország és Portugália pénzügyi problémáiról szóló híresztelések nyomán felkavarodott kedélyeket is. Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács (Eurogroup) elnöke például kijelentette, hogy Írország anélkül is meg tudja oldani problémáit, hogy ahhoz uniós segítséget venne igénybe. A finn Jyrki Katainen pedig arról beszélt, hogy "a helyzet nem annyira aggasztó, mint amennyire a piacok látják".