Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az eurózóna vezetői
A csúcsértekezletet Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hívta össze a vasárnapi görögországi népszavazás eredményének ismeretében, miután a görög választók döntő hányada nemet mondott arra a reformjavaslatra, amelyet Athén hitelezői a görög kormány egyes észrevételeinek figyelembevételével terjesztettek elő. A csomag végrehajtásáért cserébe a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögország hozzájuthatott volna a számára a június végén lejárt mentőcsomagban akkor még rendelkezésre álló összeghez.
A tanácskozásra Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminisztert, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport, valamint Mario Draghit, az Európai Központi Bank (EKB) elnökét is meghívták. "A görögországi népszavazást követően úgy vélem, sürgősen a legmagasabb politikai szinten kell találkoznunk, hogy megvitassuk a kialakult helyzetet, és a cselekvési lehetőségeket" - írta az állam- illetve kormányfőknek küldött meghívóban Donald Tusk.
A görög kormány valamivel több mint egy héttel ezelőtt úgy döntött, nem folytatják a tárgyalásokat az esetleges reformintézkedésekről az országnak folyósított kedvezményes hitel folyósítását koordináló és a reformokat ellenőrző intézményi hármassal, az Európai Bizottsággal, az EKB-val és a Nemzetközi Valutaalappal, hanem július 5-én népszavazást tartanak a hitelezők legutolsó ajánlatáról. Ennek elutasítása mellett tette le voksát vasárnap a választók több mint hatvan százaléka. A tagállamok vezetőinek csúcsértekezletét megelőzően az Eurócsoport is összeül.
A miniszterek tudatták: új javaslatokat várnak a görög kormánytól. Az Európai Központi Bank elnökének részvétele azért indokolt, mert a független, frankfurti uniós jegybank tartja életben az egy hete így is zárva tartó görög bankokat, amelyekből fokozatosan a betétállomány jelentős része elszivárgott, így fizetésképtelenség fenyegeti őket. Az eurózóna mentőalapja szerint hivatalosan csődben lévő Görögország legsebezhetőbb pontja a szintén likviditási gondokkal küzdő bankrendszer, amelynek egyetlen pénzforrása az az úgynevezett sürgősségi likviditási támogatás (ELA), amelyet Frankfurtból kap.
A népszavazás bejelentését és a tárgyalások megszakadását követően az EKB úgy döntött, 89 milliárd eurós szinten tartja a görög bankoknak folyósított ELA mértékét, se nem bővíti, se nem szűkíti a keretet, miután Athén a múlt héten elmulasztott törleszteni egy másfélmilliárd eurós részletet az IMF-nek. Ezt követően annak elkerülése érdekében, hogy az emberek egyszerűen megrohamozzák a bankokat, Athén tőkekorlátozásokat vezetett be; a bankok nem nyitottak ki, nem lehet külföldre pénzt utalni, a görögök pedig naponta legfeljebb 60 eurót vehetnek fel bankkártyájukról. ELA nélkül a bankok csak úgy nyithatnának ki újra, ha az athéni jegybank kezd pénzt nyomtatni. Ezzel Görögország de facto kilépne az eurózónából.
A görög kormány követelése, hogy bármilyen reformcsomagról is legyen szó végül, az tartalmazzon valamilyen formában adósságkönnyítést. Ezt több nemzetközileg is ismert közgazdász indokoltnak tartaná, sőt egy múlt héten közzétett elemzésben az IMF is jobbára erre az álláspontra helyezkedett. Igaz, a washingtoni nemzetközi pénzügyi szervezet arra is kitér, hogy a görög államadósság fenntarthatósági kilátásait rontották az év eleje, vagyis a mostani kormány hivatalba lépése óta hozott intézkedések.
A hitelezők, a többi eurózónatag elsősorban azért húzódozik az adósságkönnyítéstől, mert álláspontjuk szerint olyan kedvező feltételek mellett adtak kölcsönt pénzt Athénnak, hogy az már így is nagyon bőkezűnek nevezhető, másrészt pedig ők végső soron saját adófizetőik pénzét adták kölcsönt, amellyel el kell számolniuk. Görögország 2012-ben, a második mentőprogram keretében a magánszektor felé fennálló tartozásának egy jelentős hányadát leírhatta. Akkor a magánbefektetők görög állampapírjaikat jelentős veszteség vállalásával, önként az eurózóna mentőalapjának értékpapírjaira és új hosszú lejáratú görög kötvényekre cserélhették. Ennek révén lett Athén legnagyobb hitelezője az eurózóna többi tagállama a magánszektor helyett. (MTI)
