Romlott a szerb kisebbség helyzete Horvátországban
Pupovac a boszniai szerb oktatási és művelődési egyesület (Prosvjeta) konferenciáján vett részt, ahol a horvátországi szerbek helyzetéről tartott előadást.
Kifejtette: a legnagyobb változás 2013 és 2017 között történt Horvátországban. Visszautalt a hágai Nemzetközi Törvényszék 2012-es jogerős ítéletére, amely minden vádpontban felmentette Ante Gotovina és Mladen Markac horvát tábornokokat, akiket a nemzetközi ügyészség háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolt. Pupovac úgy vélte: ez teret nyitott a problematikus társadalmi változásoknak.
Nőtt a gyűlöletbeszéd, a nemzetiségi intolerancia, valamint a szerbellenesség - mondta.
A legdrasztikusabb változás a szerb kisebbség helyzetében mégis a Tomislav Karamarko vezette jobboldali Horvát Demokratikus Közösség kormányra kerülésével következett be 2015-ben - hangsúlyozta. "Karamarko a jobbközép pártot szélsőjobboldali nacionalista párttá alakította át" - hangsúlyozta. Hozzátette: nem javított a helyzeten Horvátország és Szerbia viszonyának romlása sem.
Európai országok és fővárosaik - alapszint kvíz ITT
Szavai szerint most az a legfontosabb, hogy a már meglévő jogok ne sérülhessenek tovább, mindazonáltal hozzáfűzte: ilyen feltételek mellett nagyon nehéz harcolni a szerb kisebbség helyzetének javításáért.
Pupovac utalt arra, mekkora feszültséget okozott az elmúlt héten Horvátországban, hogy a Szerb Nemzeti Tanács közgyűlésén - amelyen Aleksandar Vucic szerb és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő is részt vett - elhangzott: a szerb közösség intézményeinek - jogaik hatékonyabb védelme érdekében - kisebbségi önkormányzati státust kellene kapniuk. Néhány horvát lap ezt követően arról cikkezett, hogy a szerbek területi autonómiát követelnek. Több miniszter, a kormány és az államfői hivatal is megszólalt az ügyben.
Lovro Kuscevic közigazgatási miniszter szerint "a kisebbségek helyzete ragyogó", és Horvátország ebben példa lehet más országok számára. "Elégedett volnék, ha a horvátoknak hasonló jogaik volnának Szerbiában" - mondta.
Az államfői hivatal közleménye szerint Horvátország demokratikus ország, ahol mindenkinek joga van a követeléseihez, ugyanakkor mindenkinek joga van támogatni vagy ellenezni is azokat - írták. Hozzátették: új törvények megalkotására és módosítására a kormánynak és a parlamentnek van jogköre.
A kormány mindazonáltal kijelentette, hogy a kisebbségi szervezetekre vonatkozó programok, amelyeket a kisebbségek képviselői fogadtak el, nem irányoznak elő változásokat a szerb, illetve más kisebbségek státusában.
Jugoszlávia szétesése előtt több mint félmillió szerb élt Horvátországban. Ez a szám mára drasztikusan csökkent. A 2011-es népszámlálási adatok szerint már csak 186 ezren vallották magukat szerb nemzetiségűnek. A legtöbben - mintegy 200-250 ezren - a horvát hadsereg 1995. augusztus 4-én indított, Vihar fedőnevű hadművelete során hagyták el az országot, és többségükben Szerbiába menekültek. Az akció során a horvát hadsereg négy nap alatt ellenőrzése alá vonta a horvátországi szakadár szerb területek nagy részét, a hadművelet fő irányítói, Ante Gotovina és Mladen Markac tábornokok voltak.
