Rontotta a szlovén bankrendszer kockázati besorolását az S&P

A hitelminősítő - amely a múlt hónapban nyolc másik eurótagállammal együtt Szlovénia államadós-besorolásait is rontotta - szerdán Londonban bejelentette, hogy nyilvántartásában az eddigi 5-ös kockázati csoportból a 6-osba kerül át a szlovén bankszektor országkockázati megítélése (Banking Industry Country Risk Assessment - BICRA).

Az S&P által az egyes nemzeti bankszektorokra kidolgozott országkockázati osztályzati rendszer nem azonos a bankokra érvényben tartott egyéni adósi, illetve betétkockázati és támogatási besorolásokkal. A BICRA-mutató az adott országok pénzügyi szektorainak egészét érintő, általános, a nemzetgazdaságra is kiható és onnan eredő kockázati tényezőket méri; a legjobb osztályzat az 1-es, a legrosszabb a 10-es. A magyar bankrendszer BICRA-osztályzata 7-es a Standard and Poor's banki országkockázati besorolási módszertanában.

A szlovén bankrendszer kockázati visszasorolásához fűzött szerdai elemzésében a Standard and Poor's kiemeli, hogy a kihelyezett hitelek teljes állományának mindössze az 51 százalékát fedezi a szlovén bankok lakossági és vállalati betétállománya. Az S&P ennek alapján "magas kockázatúnak" minősítette a szlovén bankrendszer finanszírozási környezetét. A hitleminősítő a BICRA-besorolás összetevői közül szintén a "magas kockázatú" kategóriában tartja nyilván a szlovén gazdaságból eredő hitelkockázatot, kiemelve ezzel kapcsolatban, hogy a vállalati szektorba kihelyezett hitelállomány 17 százaléka a "sebezhető" építőipari és ingatlanszektorba áramlott ki.

A nem teljesítő kinnlevőségek aránya emelkedik: 2011 decemberében a 90 napnál régebben lejárt kötelezettségek a teljes rendszerszintű követelésportfolió 11,9 százalékát tették ki az egy évvel korábban mért 7,4 százalék után - áll a Standard and Poor's szerdai londoni elemzésében. Az S and P szerint a szlovén bankfelügyeleti rendszer megfelel a nemzetközi szabványoknak, ám a cég úgy ítéli meg, hogy a felügyelet a növekvő kockázatokkal szemben "inkább reagáló, semmint proaktív" hozzáállást tanúsít. Emellett a Standard and Poor's - saját megfigyelései alapján - úgy tartja, hogy a szlovén bankrendszer "ki van téve az állami beavatkozásnak".

A Standard and Poor's január közepén Szlovéniával együtt összesen kilenc euróövezeti tagállamot minősített le, arra a véleményére hivatkozva, hogy az addig hozott válságintézkedések nem elégségesek a valutaunió pénzügyi problémáinak kezeléséhez. A hitelminősítő a januári tömeges osztályzatrontás keretében megvonta a lehetséges legjobb, "AAA" államadós-besorolást Franciaországtól - a második legnagyobb valutauniós gazdaságtól - és Ausztriától, Portugáliának Magyarországénál gyengébb, nem befektetési ajánlású besorolást adott, Németország "AAA" osztályzatát viszont megerősítette.

Szlovénia hosszú távú szuverén besorolása egy fokozattal, "AA mínusz"-ról "A plusz"-ra romlott, és az új osztályzatra is további leminősítés távlati lehetőségére utaló negatív kilátás érvényes. (MTI)