2015. 12. 05. 20:00
A belső határellenőrzéstől mentes, szabad mozgást biztosító schengeni övezet egységének feltétlen megőrzése mellett érveltek a pénteki brüsszeli európai uniós belügyminiszteri tanácskozás résztvevői - hangsúlyozta Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, aki Magyarországot képviselte az ülésen. A tanácskozás után az illetékes uniós biztos azt mondta, csak akkor lehet hatékonyan fellépni a menekültválság kezelésében, ha a tagországok betartják a szabályokat.
A magyar államtitkár újságíróknak elmondta, hogy egy úgynevezett mini Schengen lehetősége nem vetődött fel az európai külső és belső határok védelméről, a határátlépés szigorításáról folytatott vitán. Az egység megőrzésének és az ellenőrzések bevezetésének a módjáról az egyes országok eltérően vélekednek ugyan, de mind az Európai Bizottság, mind a tagállamok a schengeni szabályozás megtartása mellett képzelik el Európa egységét - jelentette ki az államtitkár.
A politikus elmondta, hogy az a korábbi magyar álláspont, amellyel kapcsolatban Magyarország kezdetben egyedül, majd a V4-es országokkal közösen érvelt, s amely szerint első lépésként az unió külső határainak védelmét kell megoldani, az ülés vitaanyagában megjelent és egyértelmű támogatást kapott.
A külső határok védelmével kapcsolatban folytatott pénteki vitában Görögország nagyobb belátást mutatott - közölte az államtitkár. Athén hajlandónak mutatkozott elfogadni az uniós segítséget és aktiválta az úgynevezett polgári védelmi mechanizmust, amely a menekültek ellátásához és annak teljes lebonyolításához szükséges tárgyi eszközök telepítését jelenti. Ígéretet tett a menedékkérőket regisztráló központok (hot spotok) hatékonyabb működtetésére és kijelentette, hogy együtt kíván működni az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal (EASO) és beengedi országa területére az uniós határvédelmi ügynökséget (Frontex) is.
A határellenőrzéssel kapcsolatban az ülésező politikusok megállapodtak a légi utasok adatait rögzítő rendszer (PNR) létrehozásának részleteiről - közölte az államtitkár. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy megállapodás értelmében az utasadatokat hat hónapig kell megőrizni. A PNR bevezetését legfeljebb két év múlva meg kell kezdenie minden tagállamnak, s az első körben minden harmadik országból érkező utasra érvényes lesz. Az adatok kiadása a légitársaságok számára kötelező lesz - tette hozzá az államtitkár.
Egyes tagországok és a bizottság amellett érvelt, hogy a PNR-t az EU-n belüli járatokra is ki kelljen terjeszteni az uniós útlevéllel rendelkező, de veszélyesnek számító emberek kiszűrése érdekében, de ebben a kérdésben nem született döntés a pénteki ülésen.
Felkai László hozzátette, hogy Magyarország már elkezdte a PNR bázis építését, amely 2016 áprilisában elkezdi működését.
Az ülés utáni sajtótájékoztatón az Európai Bizottság migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztosa kijelentette, hogy kizárólag akkor lehet hatékonyan fellépni a menekültválság kezelésében, ha az európai uniós tagországok eleget tesznek a kötelezettségeiknek. Dimitrisz Avramopulosz leszögezte, hogy a válság kezelése érdekében fel kell gyorsítani a menekültek áthelyezését és az uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központok - a hotspotok - létrehozását.
A brüsszeli sajtóértekezleten Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter arról beszélt, hogy a belső uniós határellenőrzéseket lebontó schengeni szabályrendszer kizárólag akkor működhet, ha a tagállamok betartják a szabályokat.
