Semleges MNB-alapállást indokolnak az alapmutatók - elemzők
Egyes citybeli előrejelzések szerint ugyanakkor az új jelölési rend alapján kiválasztandó monetáris tanácsi tagokra is "fegyelmező erővel" hat majd az MNB inflációcsökkentési mandátumának kötelme, és a befektetőknek nem tetsző esetleges pénzügypolitikai irányváltás következményei a kormány támogatottságára is negatív hatást gyakorolhatnának.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális befektetési kutatórészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) felzárkózó piaci szakértői befektetők számára összeállított keddi felzárkózó térségi áttekintésükben úgy értékelték, hogy az MNB monetáris tanácsa - amely előző napi ülésén a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a 6 százalékos alapkamatot - a döntéshez fűzött közleményében az eddigi "héja" állásponttól eltávolodva máris semlegesebb hangvételre állt át.
Más nagy londoni házak szakértői is ugyanerre a megállapításra jutottak a közleményt és Simor András MNB-elnök sajtótájékoztatóját elemezve. Neil Shearing, a Capital Economics - az egyik legnagyobb londoni befektetési tanácsadó csoport - vezető felzárkózó piaci közgazdásza a hétfői kamatdöntés után adott kommentárjában úgy vélekedett, hogy Simor András sajtótájékoztatójának retorikája "markánsan különbözött" a tavaly év végi hasonló nyilatkozatokétól.
A retorikai váltást részben magyarázhatja a vártnál sokkal enyhébb januári inflációs adatsor, de az elemző szerint ennél jelentősebb tényező, hogy a közfinanszírozási rendszer strukturális átalakításának kormányzati tervei hozzájárultak a költségvetési és a politikai kockázatok mérsékléséhez az elmúlt hetekben. Ez enyhítette a forintra - és így a monetáris tanácsra - nehezedő nyomást is - vélekedett a Capital Economics londoni elemzője.
A BofA Merrill Lynch Global Research londoni szakértői keddi elemzésükben szintén azon a véleményen voltak, hogy a monetáris tanács mostani kamatdöntő ülésén már kisebb jelentőségű tényező volt a magyar befektetési termékeket terhelő kockázati felár. A ház elemzői felidézik, hogy az MNB pénzügypolitikai testülete a közleményben ki is tért a magyar államadósság-törlesztési leállás kockázatára köthető határidős piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) díjának csökkenésére, ami a "konstruktív" költségvetési reformcsomaghoz fűződő várakozásokat tükrözi.
A magyar CDS-tranzakciók díja - amely Magyarország mint szuverén adós törlesztéskockázatának piaci megítélését jelzi - jelenleg 300 bázispont, vagyis 10 millió euró adósságonként 300 ezer euró körül mozog a londoni piacon. A magyar CDS-árazás január végén még 400 bázispont közelében járt Londonban. A BofA Merrill Lynch Global Research londoni elemzőinek keddi értékelése szerint a mostani kamatdöntést követő közleménynek a monetáris tanács jövőbeni gondolkodásmódjával kapcsolatos jelentőségét csökkentheti, hogy a héttagú testülethez négy új tag csatlakozik a jövő hónapban.
A cég citybeli felzárkózó piaci szakértői úgy vélik mindazonáltal, hogy az MNB-kamatcsökkentéseknek továbbra is alacsony a valószínűsége. A ház szerint a potenciális hitelességvesztés, valamint a forintgyengüléssel és a felárak emelkedésével járó költségek a "megfontolatlan" monetáris tanácsi kinevezések ellen szólnak. A BofA Merrill Lynch Global Research londoni közgazdászai az MNB reagálási funkciójára kidolgozott előrejelzési modelljük alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar gazdaság alapmutatói semleges pénzügypolitikai alapállást indokolnak az év végéig, a 6 százalékos alapkamat fenntartásával, de ennek feltétele a forint árfolyamstabilitása.
Kedden Londonban kiadott elemzésükben a Barclays Capital felzárkózó piaci szakértői sem tartották valószínűnek a radikális pénzügypolitikai irányváltást. A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportjának szakelemzői szerint a monetáris tanácsi tagok kinevezési rendjének módosulása nyomán lehetséges, hogy a kormánynak nagyobb befolyása lesz a kamatdöntő szavazásokra. A cég londoni szakértői hozzátették ugyanakkor: óvakodnának attól, hogy ezt az eddigi kamatemelések visszafordításának "katalizátoraként" értékeljék, mivel az MNB megbízatása az infláció mérséklésére szól, és ennek "fegyelmező erővel kell hatnia" az új tagokra is.
A Barclays Capital szerint ha a befektetők úgy érzékelik, hogy a magyar pénzügypolitika "helytelen irányú fordulatot vett", a forint nyomás alá kerülhet, aminek viszont "negatív következményei lehetnek a kormány politikai támogatottságára". Más nagy londoni házak is szinte pontosan ugyanerre a következtetésre jutottak a várható további pénzügypolitikai pályáról szóló előrejelzéseikben. A Goldman Sachs bankcsoport citybeli felzárkózó piaci elemzői az MNB- kamatdöntés után adott kommentárjukban úgy vélekedtek, hogy ha az alapkamat az új tagok belépése után "azonnal" csökkenne, akkor sérülhet az MNB pénzügypolitikai testületének hitelessége, és felerősödnének a tanács függetlenségével kapcsolatos aggodalmak is.
Ez a forint gyengülését eredményezhetné, ami nehezebbé tenné az infláció kordában tartását, és emelkedne a háztartások devizaalapú hiteleinek adósságszolgálati költsége is. A GS londoni elemzői szerint mindezen fejlemények "politikai ára" a kormányzatot terhelné. (MTI)
