Simor ellenzi újabb alelnök kinevezését és a monetáris tanács bővítését
Kisebb javításokkal elfogadhatónak nevezte az MNB-ről szóló új törvényhez hétfőn délután benyújtott módosító javaslatot az MNB elnöke. A módosítóban a gazdasági bizottság az eredeti törvényjavaslat több pontján is változtatna, amit az Európai Központi Bank (EKB) véleményének figyelembevételével indokolnak.
A javaslat a jegybank függetlenségével kapcsolatban rögzíti: az MNB, valamint szerveinek tagjai a törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, a kormány, vagy bármilyen más szervezet tiszteletben tartja ezt az elvet, és nem kísérli meg az MNB, valamint szervei tagjainak befolyásolását feladataik ellátása során. Bekerülne a javaslatba az is, hogy az MNB elnökének beszámolási kötelezettségei nem eredményezhetnek beavatkozást az MNB döntéshozó szervei tagjai függetlenségébe, nem befolyásolhatják az MNB elnökének, mint az EKB Általános Tanácsa tagjának fennálló státuszát és nem befolyásolják a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányából fakadó titoktartási kötelezettségek betartását.
Ugyancsak az EKB kifogására, az új testület, az igazgatóság felállítására több időt kapna az MNB, a testületet 2012 március 31-ig kellene felállítania. Van két-három kardinális kérdés, ahol az Európai Központi Bank véleményét a most benyújtott módosító nem veszi figyelembe - jelentette ki az MNB elnöke. Az EKB véleménye szerint a monetáris tanács tagjai, illetve az alelnökök kinevezési rendje az utóbbi időben többször módosult, anélkül, hogy figyelmet fordítottak volna az MNB igényeire - idézte az EKB állásfoglalását Simor András, hozzátéve, hogy véleménye szerint nem szükséges változtatni a jelenleg hatályos kinevezési renden.
"Számomra - mint ahogy az EKB számára - sem értelmezhető, hogy miért van szükség a monetáris tanács tagjainak számát, illetve az alelnökök számát növelni, mivel ennek indoklásáról egyetlen szó sem szerepel a törvényjavaslatban" - fogalmazott a jegybank elnöke. "Az MNB olyan működő szervezet, ahonnan az elmúlt öt évben, amióta én ott dolgozom, nem hiányzott egy harmadik alelnök, a két alelnök ellátta a feladatokat, ezért ha most egy harmadik alelnök állna be, akkor a meglévő két alelnök részmunkaidőben dolgozhatna" - magyarázta Simor András.
A monetáris tanács 5-7 főben rögzített létszáma tökéletesen elegendő egy ekkora ország döntéseihez, sem elvi, sem takarékossági szempontok nem indokolják a létszámbővítést - érvelt az MNB elnöke, aki határozottan ellenezte egy további alelnök kinevezését és a monetáris tanács létszámának bővítését. Véleményét nem osztotta Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, aki a kormányzat véleményét képviselte. Rogán Antal, a bizottság elnöke (Fidesz) arról beszélt, hogy az alelnökök mandátumának 2013. évi lejárta miatt, a folyamatosság jegyében lehet szükséges új mt-tagokkal, illetve egy további alelnökkel bővíteni az MNB vezetését.
A bizottsági elnök szerint az mt- tagok választási rendjét nem szükséges újra módosítani, azaz az új tagokat továbbra is a gazdasági és informatikai bizottság javaslata alapján a parlament szavazza meg. (A törvényjavaslatban az szerepel, hogy a bizottsági javaslat alapján a köztársasági elnök nevezi ki az új tagokat.) A bizottság 18 igen és 5 tartózkodás mellett a beterjesztett módosító javaslatot támogatta. További módosító javaslatról pénteken tárgyal a bizottság.
Rogán Antal péntek délelőtt benyújtott két javaslata szerint kikerülne az eredeti előterjesztésből az a rész, amely szerint az MNB alkalmazottainak havi bére nem lehet több az MNB alelnökeinek bérénél. A másik módosítás pedig beemelné a törvénybe a makroprudenciális felügyeletre vonatkozó szabályozást, mivel - ahogy az indoklás fogalmaz - ezt tartalmazta a kormány által az EKB-nak megküldött szövegtervezet; az EKB azt a változatot véleményezte, és támogatta.
A nemzetgazdasági miniszter múlt szerdán terjesztette az Országgyűlés elé az MNB-ről szóló törvényjavaslatot, amelynek általános vitáját pénteken folytatta le a parlament, és amely a tervek szerint január 1-jén lép hatályba. Magyarország, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az Európai Bizottság közötti konzultáció pénteken szakadt meg, egyebek között az új MNB törvényjavaslat miatt. Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter, a magyar delegáció vezetője aznap délután egyebek mellett azt közölte: a kormány a napokban megkapta az Európai Központi Bank hivatalos állásfoglalását a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénytervezet kapcsán, az abban foglalt javaslatok feldolgozása és beépítése jelenleg folyamatban van. (MTI)
