Simor: a jegybank függetlensége a lényeg és nem az elnök fizetése

"A kormány számára így talán könnyebb lesz megállapodásra jutni a kérdésben, hiszen nem az a vita tárgya mostantól, hogy mennyi pénz kerül a zsebembe, így végre a lényegről beszélhetünk: a jegybank függetlenségéről és arról, hogy lehet-e a jegybank vezetőinek fizetését megváltoztatni anélkül, hogy a jegybank függetlenségét és ezen keresztül az uniós vagy a magyar jogszabályokat megsértenénk" - mondta az interjúban Simor András.

Az MNB elnöke érzékeltette azt is, hogy ha nem sikerül a kormánnyal való tárgyalások után kompromisszumot kötni a fizetés és ezzel összefüggésben a jegybanki függetlenség ügyében, akkor ez az EU-IMF pénzügyi megállapodás akadálya lehet.

Arra az újságírói felvetésre, miszerint az Európai Központi Bank (EKB) 15 kifogásából 13,5-14-et teljesített a kormány, Simor azt felelte: "Nem nevezném engedménynek azt, hogy a jogalkotó betartja az európai jogrendet. A jegybank függetlenségének pedig legalább három rétege van. Az egyik, hogy a törvény szövege biztosítja-e a jegybank függetlenségét. A másik vetülete, hogy a törvényt betartják-e, és a harmadik, hogy a törvényben milyen mélységben kell szabályozni a függetlenséget."

Az MNB elnöke példaként hozta fel, hogy semmilyen törvény nem szabályozza például, hogy a milánói Scalába nem szabad fürdőnadrágban bemenni, mégsem megy be senki így. Hozzáfűzte azt is, hogy Németországban egy jóval "gyengébb" jegybanktörvény is elegendő lehet ahhoz, hogy soha senkinek ne jusson eszébe csorbítani a Bundesbank függetlenségét.

Magyarországon az elmúlt húsz év tapasztalatára tekintettel sokkal szigorúbb törvényre van szükség ahhoz, hogy a jegybank függetlensége valóban biztosítva legyen, és ezt a politikusok is tiszteletben tartsák. A kormány azt mondja, hogy húsz év óta ott ül a kormány képviselője a monetáris tanács ülésein, mégis most került elő a probléma.

Ez nem véletlen, mint ahogyan nem véletlen a harmadik alelnök kinevezésének kérdése sem, amelyet az EU, az EKB és az IMF is bírál, miközben nem jogi kérdés. Simor András az interjúban kifejti, hogy jogszerűen ki lehetne nevezni harmadik alelnököt az MNB-be, csak meg kellene indokolni, hogy miért van rá szükség. Ha pedig erre nem tudnak értelmes indokokat felvonultatni, akkor felmerül a gyanú, hogy a kormány, úgymond, jogszerű eszközökkel, de mégiscsak nyomást akar gyakorolni a jegybank vezetésére és függetlenségére - tette hozzá.(MTI)