Skócia nem tarthatná meg a fontot elszakadása esetén
George Osborne kijelentette: a brit font "nem CD-kollekció, amelyen szakítás után osztozkodni lehet (...), ha Skócia elhagyja az Egyesült Királyságot, akkor elhagyja a fontot is". Osborne a skót fővárosban tartott beszédében "abszurdnak" nevezte azt az elképzelést, hogy Skócia a függetlenné válás esetén is a brit jegybank, a Bank of England monetáris politikáját és likviditásforrásait használja.
A brit pénzügyminiszter szerint a fontunió fenntartásának szándékával a skót kormány - szintén "abszurd" módon - arra is igényt formálna, hogy az Egyesült Királyság adófizetői jótálljanak egy olyan "külföldi" ország finanszírozási rendszeréért, amely az Egyesült Királyság elhagyására voksolt. A csütörtökön közzétett 78 oldalas pénzügyminisztériumi tanulmány szerint ha Skócia függetlenné válik, de megtartaná a fontot fizetőeszközéül, az az Egyesült Királyság fennmaradó részét egyoldalúan kitenné "egy másik ország" sokkal nagyobb költségvetési és pénzügyi kockázatainak.
A határokon átnyúló költségvetési és pénzügyi stabilitási kockázatok közé sorolja az elemzés skót bankok esetleges csődjét. Mindezek alapján - és az euróövezeti pénzügyi válság példáját is felidézve - a brit pénzügyminisztérium a tanulmányban azt javasolja, hogy Skócia elszakadása esetén a brit kormány ne járuljon hozzá az Egyesült Királyság és a független Skócia fontuniójának fenntartásához. Osborne csütörtöki beszéde és a minisztériumi tanulmány ezzel egyidejű közzététele a skót népszavazási kampány eddigi legnagyobb horderejű mozzanata a brit unió egyben tartását pártoló erők részéről.
A fejlemény jelentőségét kiemeli, hogy a kormányzó brit Konzervatív Párt pénzügyminisztere mögé csütörtökön felsorakozott a másik két legnagyobb brit parlamenti párt, a torykkal kormánykoalíciót alkotó Liberális Demokraták, valamint az ellenzéki Munkáspárt is. A két párt legmagasabb rangú pénzügyi illetékesei szintén a fontunió fenntartása ellen foglaltak állást egyeztetett nyilatkozataikban. Alex Salmond skót miniszterelnök, a Skóciát 2011 óta parlamenti többségben kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője két éve hirdette meg hivatalosan, hogy Skócia 2014-ben népszavazást tart függetlenségéről.
A referendumot a skót kormány 2014. szeptember 18-ára írta ki. A népszavazáson egyetlen, egyszerű választást lehetővé tévő kérdésre kell majd válaszolni, amely úgy szól, hogy Skócia független ország legyen-e. A skót kormány ugyanakkor deklarálta azt a szándékát is, hogy Skócia elszakadás esetén megtartaná a fontot nemzeti fizetőeszközeként. A fontunió ügye a népszavazási kampány messze legnagyobb horderejű kérdésévé vált.
Az ügy horderejét illusztrálta, hogy január végén a Bank of England belpolitikai kérdésekben egyébként semlegességre kötelezett kormányzója is megszólalt az ügyben, a függetlenség pénzügyi következményeinek óvatos megfontolására intve Skóciát. A kanadai Mark Carney, aki tavaly nyár óta áll a brit jegybank élén, egy edinburghi üzleti rendezvényen felszólalva kijelentette: az euróövezeti válság feltárta, hogy milyen veszélyekkel jár, ha egy valutaunióhoz nem teremtik meg a megfelelő hátteret.
Carney szerint az euróválság megmutatta azt is, hogy milyen nehéz a nemzeti szuverenitás egyes hatásköreinek közössé tétele, ami e háttér megteremtéséhez szükséges. A Bank of England kormányzója külön is hangsúlyozta, hogy ha Skócia függetlenné válik, de meg akarja tartani a fontot fizetőeszközeként, akkor e fontunió fenntarthatóságához és sikerességéhez szükség lesz Skócia frissen elnyert szuverenitásának bizonyos mértékű feladására. ( MTI)
