Soha nem látott mértékben hullanak el a magyar cégek
A végelszámolások számának növekedésére jellemző, hogy tavaly ugyanezen időszak alatt 11 326 ilyen eljárásra került sor, azaz az idei adat a múlt évihez képest 61 százalékos növekedést jelez. Az év első felében az összes vállalkozás 2,9 százaléka döntött a végelszámolással történő megszűnésről, tavaly – az összehasonlító időszakban – ez az arány 1,8 százalék volt – tájékoztat Iklódi András, a feketelista.hu portál főszerkesztője. Szomorú emellett az a tény is, hogy évek óta nem alakult olyan kevés új cég, mint idén az első félévben. 2012-ig jellemző volt, hogy folyamatosan több új céget alapítottak, mint amennyi megszűnt, idén azonban e téren fordulat állt be. Hat hónap alatt 13 055 új céget jegyeztek be, alig több mint a felét az egy évvel korábbinak (25 372). Tavaly egyébként alaposan megugrott a cégalapítások száma, az egész évet tekintve meghaladta az 54 ezret. Ez döntően azzal magyarázható, hogy az idei év elejétől alkalmazott regisztrációs díj növekedése mellett jelentősen szigorították a cégbejegyzés követelményeit, ennek ismeretében sokan még a rendelkezés hatályba lépése előtt, a múlt év végén megalapították új cégüket. A cégnyilvántartásban ez év júniusának utolsó napján 640 268 cég neve szerepelt, 11 402-vel kevesebb, mint 2011 végén.
Kényszereljárások
Amit tudni kell a végelszámolásról: a döntést a cég legfőbb szerve hozza meg, és kiválasztja a végelszámolót, amire törvényességi felügyeleti eljárásban, a cégbíróság határozata alapján is sor kerülhet. A végelszámoló a végelszámolás során felméri a cég vagyoni helyzetét, behajtja követeléseit, kiegyenlíti tartozásait, szükség esetén értékesíti vagyoni eszközeit. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között felosztja, és megszünteti a cég működését. A vagyon a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatala után adható ki.
Fenti végelszámolások ugrásszerű növekedésének oka azzal is magyarázható, hogy az adóhatóságnak törvény írta elő: a cégek fantomizálódásának megakadályozása, valamint a számviteli beszámolók közzétételének kikényszerítése érdekében a jogellenesen működő, azaz székhelyükön nem található, képviselővel nem rendelkező, avagy számviteli beszámolójuk benyújtását elmulasztó cégek adószámát függessze fel, majd kezdeményezze megszüntetésüket. A cégbíróságok az adóhatóság kezdeményezésére törvényességi felügyeleti eljárást folytatnak le, amelynek következményeként jellemzően kényszer-végelszámolást rendelnek el. Az a tény, hogy korábban a cégek jelentős része nem tett eleget a beszámolókészítési és -benyújtási kötelezettségének, nagymértékben növelte idén a végelszámolások számát – tájékoztatták a portált az adóhatóság munkatársai.
A mai kiszámíthatatlan üzleti klímában könnyen „befürödhet” a vállalkozás. Egy döntés, szerződéskötés, partnerválasztás előtt tanácsos minél alaposabban tájékozódni a másik félről, megismerni cége „életrajzát”, belenézni „kulisszatitkaiba”. Ezt szolgálja a feketelista.hu, ahol a végelszámolások naprakész nyilvántartása mellett egyetlen klikkeléssel összesen tíz másik állami nyilvántartásból szerezhet be számos fontos információt az érdeklődő. Az adatbázis jelenleg több mint félmillió cég csaknem egymillió ügyéről informál – mondja Iklódi András főszerkesztő.
Végelszámolások megyénként
A feketelista.hu részletezett adatai szerint az összes cég számához viszonyítva a legnagyobb arányú végelszámolásra idén is Nógrád megyében került sor, ahol az összes, 5888 cég 4,1 százaléka szűnt meg ilyen módon. Visszatekintve: az elmúlt évben is ebben a megyében volt a legnagyobb arányú – 5,6 százalékos – a végelszámolás alá vont cégek száma. Ez az adat azért kiemelendő, mert egyébként ebben a megyében működik a legkevesebb vállalkozás. Itt alapították a legkevesebb új céget is, mindössze 97-et. Bács-Kiskun megyében található viszont (Pest megye után) a legtöbb cég; a 24 650 élő vállalkozáshoz képest 3,9 százalékos a végelszámoltak aránya, akkora, mint 2011-ben volt.
A legkedvezőbb adat Komárom-Esztergom megye nevéhez fűződik; 17 119 cégével szemben 1,1 százalék a végelszámolások aránya. Alig egytized százalékkal gyengébb ennél Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében; a 18 404 működő céghez viszonyítva mindössze 1,2 százalék. Átlagon aluli (2 százalékos) az arány Fejér megyében, ami azért szembetűnő, mert tavaly – egész évre vetítve – 4,9 százalékot jegyeztek a statisztikák. Kétszázalékos aránnyal szerepel Győr-Moson-Sopron megye is, ahol 465 céget vontak végelszámolás alá, miközben 466-ot alapítottak, s így a vállalkozások száma elérte a 22 884-et. Pest megyében jelenleg a 2011. december végihez képest 1651 vállalkozással kevesebb működik, számuk így is meghatározó 91 482. A megyében az idén összesen 1900 vállalkozást végelszámoltak (2,1 százalékos arány) és 1828-at alapítottak.
Végelszámolások városról városra
Figyelemre méltó adatokat tartalmaz a nagyobb városok statisztikája is. Budapest 253 276 élő vállalkozásával vitathatatlan szerepet játszik az ország gazdasági életében – annak ellenére, hogy fél év alatt 3875-tel csökkent bejegyzett vállalkozásainak száma. Az év első hat hónapjában 8755 cég szűnt meg végelszámolással a fővárosban, és közben 5235 új vállalkozást hoztak tető alá. Debrecenben alig csökkent a cégek száma; a jelenlegi 15 260 társaság 467 cég végelszámolásával és 296 alapításával alakult ki. Szegeden lényegében ugyanez a helyzet: 240 céget végelszámoltak, 270 került helyükre, így a létszám 12 392. Pécsen a végelszámoltak listáján 357 név szerepel, ennél kevesebb, 248 új cég alakult, a bejegyzett vállalkozások száma 11 597. Miskolcon 240-nel bővült a vállalkozások köre, és számuk június végére 11 071-re emelkedett. Nyíregyházán került a legkevesebb cég (109) végelszámolás alá, ennél több, 173 alakult. Összességében a fél évvel ezelőttihez képest 254 céggel több működik a városban, és számuk eléri a 8596-ot.
