2015. 12. 05. 18:00
Soha rosszabb évet a tavalyinál a magyar mezőgazdaságban; az ágazat kibocsátásának évek óta tartó növekedése 2014-ben is folytatódott, a növénytermesztés, illetve az élő állatok és állati termékek kibocsátása is meghaladta az előző évit - ismertette a 2014-es Agrárjelentést pénteken Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára, aki az idén 10 százalék alatti visszaesésre számít.
Kiemelte: a mezőgazdaság folyó alapáron számított kibocsátása a múlt évben 2447 milliárd forint volt, 5,6 százalékkal több, mint 2013-ban. Ezen belül a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátása 6,6 százalékkal (1454 milliárd forintra) az élő állatoké 2,6 százalékkal (553 milliárd forintra) az állati termékeké pedig 8,6 százalékkal (273 milliárd forintra) nőtt.
Tavaly a mezőgazdasági termelés költségei a növekvő kibocsátás mellett az előző évi szinten maradtak. Ezért javult a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége; így a mezőgazdasági tevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem 16,5 százalékkal volt magasabb, mint 2013-ban - mondta az államtitkár.
Czerván György megjegyezte: a múlt évi magyar nemzetgazdasági növekedésben az előző évi magas bázis ellenére meghatározó volt a mezőgazdaság szerepe. Az ágazat bruttó hozzáadott értékének volumene 13,9 százalékkal nőtt, ez megközelíti az egy évvel korábbi 15,3 százalékot. Az ágazat 0,6 százalékponttal járult hozzá a múlt évi 3 százalék feletti magyar GDP növekedéshez.
A mezőgazdaság hozzájárulása a GDP-hez elsősorban a szántóföldi növények és a gyümölcsfélék kedvező termésmennyiségének köszönhető. Rekordtermést takarítottak be kukoricából, napraforgóból és repcéből, de kedvező volt a búza, a cukorrépa, a burgonya, valamint az alma és a meggy termésmennyisége is. Emellett jelentősen nőtt az állattenyésztés kibocsátása is; főként a sertés, a baromfi, a juh és a tej ágazatoké, illetve nőtt a szarvasmarha, a sertés, a tyúk, a kacsa és a pulykaállomány is.
Az államtitkár elmondta: a mezőgazdasági beruházások növekedése is folytatódott, a bővülés mértéke 2013-hoz hasonlóan meghaladta a nemzetgazdasági átlagot. A múlt évben összesen mintegy 315 milliárd forintot költöttek fejlesztésre a gazdálkodók, folyó áron több mint 20 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Czerván György utalt rá: a mezőgazdasági beruházások múlt évi kedvező alakulásában nagy szerepet játszottak - a támogatási rendszer mellett - a kedvező hitelkonstrukciók, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja (nhp).
Jelentős eredménynek tartotta, hogy a mezőgazdasági foglalkoztatottak száma 2014-ben tovább nőtt, megközelítette a 190 ezret, 2,7 százalékkal haladta meg a 2013-as szintet. Hozzátette: az ágazatban foglalkoztatottak száma 16 800 fővel növekedett 2010-2014 között, ami 9,7 százalékos emelkedés.
Az élelmiszeripar teljesítménye a tavalyelőtti stagnálást követően 2014-ben növekedésnek indult. Az előző évekkel ellentétben a növekedés motorja 2014-ben az összteljesítmény kétharmadát adó belföldi értékesítés volt. Az ágazat értékesítésének volumene 3,5 százalékkal bővült. Az élelmiszeripar termelési értéke 2014-ben folyó áron 2737 milliárd forint volt, változatlan áron 4,4 százalékkal haladta meg az előző évi szintet.
Czerván György beszélt arról is, hogy az agrárexport értéke az előző évekhez hasonlóan 8 milliárd euró körül mozgott. Így az agrár-külkereskedelem 2014-ben is a nemzetgazdaság külkereskedelmi többletének mintegy felét adta.
Czerván György az MTI kérdésére úgy vélte, hogy az ágazat idei teljesítménye elmarad ugyan a tavalyitól, de a visszaesés mértéke 10 százalék alatt marad, szemben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi, kétszámjegyű prognózisával.
