Szakszervezetek: nincs szükség ellenőrző akciócsoportra
A kormányfő hétfőn ismertette, hogy fel kell gyorsítani a bérkompenzációt a magánszektorban, hogy senki ne kereshessen rosszabbul az új adórendszer miatt. A Fidesz-KDNP frakció kedden már be is jelentette, hogy létrehozták az úgynevezett bér- és adómonitoring bizottságot. A Rogán Antal vezette testület feladata az lesz, hogy mind a köz-, mind pedig a magánszférában megvizsgálja, teljesültek-e az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén született bérmegállapodások.
A LIGA szakszervezeti tömörülés szerint a felállított "akciócsoport" nem tudja meggyőzni a multikat - a "kifejezetten rájuk kivetett különadók után" - arról, hogy emeljék a béreket. Ugyanígy a "válságot épp csak túlélő" magyar kis- és középvállalkozásokat sem lehet arra kényszeríteni, hogy növeljék a bruttó béreket. Az érdekképviselet hangsúlyozza, hogy az emeléssel, még csak az új adórendszer okozta veszteséget kompenzálná a munkaadó, az infláció okozta csökkenést nem, "és akkor hol marad a pár százalékos reálbér növekedés" - teszik fel a kérdést.
A szakszervezet hangsúlyozza: üdvözölnek minden, a munkavállalók bérének emelését célzó intézkedést, ugyanakkor fontos a szociális párbeszéd, vagyis hogy "a munkavállalók érdekeit védő szakszervezetek még időben, a törvény hatályba lépése előtt felhívhassák a figyelmet az ilyen nem kívánt mellékhatásokra. És ezzel elkerülhetővé válik a munkavállalók nominálbérének adóreformból adódó csökkenése, valamint a bizonyára költséges akciócsoportok felállítása".
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke leszögezte: a kormánynak újból egyeztetnie kellene a szociális partnerekkel, a szakszervezetek tudnának javaslatokat tenni a kabinet számára a megállapodás teljesülésének hatékonyabb ellenőrzésére. Politikai, morális ráhatással a kormány nem éri el azt a kitűzött célt, hogy a 16 százalékos, egykulcsos adórendszernek ne legyenek vesztesei - fűzte hozzá. Emlékeztetett, hogy a szakszervezetek tavaly jelezték a kormánynak, a munkaadóknak is, hogy az új szja-rendszernek lesznek vesztesei, ez a tény nem érhette meglepetésként a kabinetet; ennek fényében fogadták el a béremelés mértékéről szóló javaslatot a versenyszférára.
Palkovics Imre megjegyezte: a kormánynak olyan szabályozókat kellene hoznia, amellyel befolyásolni tudja a bérek alakulását. Példaként említette: meg kellene nézni, hogy az adójóváírás kivezetése, a szuperbruttó bevezetése az alacsonyabb keresetűek esetében jó döntés volt-e. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) "bérkommandók" helyett az ágazati kollektív szerződések kiterjesztését szeretné elérni, hogy így rendezzék "az egyeztetés nélkül bevezetett, rossz adózási rendszer hátrányos következményeit" a termelésben és a magánszférában dolgozók körében - közölte a szakszervezet az MTI-vel.
A közleményben az érdekképviselet hangsúlyozza: az adórendszer "kárvallottjai" ismét azok a termelésben, és profit szférában dolgozók, akiket a gazdasági válság következményei is a leginkább sújtottak, és a munkaadók azóta sem rendezték a bérüket. Ezen munkavállalók helyzete továbbra is kilátástalan, hiszen még ágazati szinten is nehéz béremelést tartalmazó kollektív szerződést kötni, de még ennél is nehezebb azt betartatni a cégekkel - idézi a közlemény Székely Tamást, a VDSZ elnökét.
Székely Tamás hozzáfűzi: a tapasztalatok szerint a munkaadók egy része még az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) elfogadott bérajánlást sem tartja be, "a bérek reálértéken való megtartásának hallatán pedig azzal fenyegetőzik, hogy kivonul a magyar piacról, ha az általa ajánlottnál nagyobb emelésre kényszerítik".
A VDSZ elnöke szerint a helyzet rendezésére nem "bérkommandókat" kellene a munkahelyekre küldeni, hanem minden ágazatot kötelezni az ellenőrizhető és átlátható kollektív szerződések rendszerének betartására, amely már Nyugat-Európában is jól bevált módszer. Az érdekképviselet szerint a rendszer működtetésére Magyarországon is minden feltétel adott lenne, "ha a kormányzat biztosítaná a jogi feltételeket, s kötelezné a munkáltatókat arra, hogy az érdekképviseletek által kötött szerződéseket tekintsék magukra is kötelező érvényűnek".
Az MSZOSZ Nyugat-Dunántúli regionális vezetője kedden az MTI-nek elmondta, hogy egyre többen fordulnak a szakszervezet jogsegélyszolgálatához amiatt, mert egyik hónapról a másikra csökkent a keresetük. Horváth Csaba hozzáfűzte: a keresetcsökkenés oka kivétel nélkül a januártól bevezetett adóváltozásokban keresendő, de az is megfigyelhető, hogy a munkáltatók az idén eddig még szinte sehol sem hajtottak végre béremelést.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) már decemberben 2-án elfogadott egy ajánlást 4-6 százalékról, a cégek egyelőre mégis kivárnak, vagy az ajánlatok meg sem közelítik az ajánlást, egyszerűen a nulláról indítanak - mondta. Ez alól a régióban működő multinacionális vállalatok kivételek, ahol 3-5 százaléknyi béremelkedés figyelhető meg, az ilyen cégeknél még létezik a cafetéria is - tette hozzá Horváth Csaba, aki szerint még azok is reálkereset csökkenést szenvedtek el, akiknél volt béremelés, hiszen tavaly a tervezett 3,8 százalék helyett 4,4 lett az infláció, szavai szerint ezért ahhoz, hogy ugyanannyit érjen a keresetünk mint tavaly, legalább 8-9 százalékos béremelésre lenne szükség. (MTI)
