Széll Kálmán Terv - Demján Sándor bízik a növekedésben

A nagyvállalkozó, aki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke is, a Széll Kálmán Tervről újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az államadósság csökkentése révén felszabaduló források a gazdaság fejlesztésére fordíthatók, és Magyarországnak lesz egy tízéves felívelő pályája. Ha a költségvetésben megtakarítás keletkezik, az csökkentheti a társadalmi költséget; az államadósság mérséklésével megnő a gazdaság mozgástere - mutatott rá.

Úgy vélekedett: aki tud, az dolgozzon, aki pedig nem tud, azt tisztességesen el kell látni. Az nem működik - fogalmazott -, hogy többet kap valaki különböző jogcímű segélyek alapján, mint ha dolgozna. A Széll Kálmán Tervnek ezek az elemei jók - mondta. Kiemelte: fontos, hogy a világ elfogadja azt a finanszírozhatósági szintet, amelyen most van Magyarország.

A hitelminősítők nézetének Demján Sándor szerint meg kell változnia, mert addig az alapok nem jönnek ide, s a bankok nem tudnak forrásokat szerezni. A vállalkozó szerint ezért a következő két évben bizonyítani kell, hogy megindult a növekedés, ehhez pedig több pénzt kell tenni a gazdaságba, tőkét kell juttatni a tőkehiányos kisvállalkozásoknak. Az újságírók kérdéseire elmondta: a bérkompenzációról nem kérték ki a véleményüket. Hangsúlyozta: amit eddig vállaltak, mindig teljesítették a vállalkozók, ezért nincs szükség bérkommandóra.

Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy a vállalás minden egyes ember esetében teljesül, a differenciált bérfejlesztés a szabad bérmegállapítás része. A bankadóról szólva úgy vélekedett: mivel a költségvetési hiány növelését nem engedélyezték a nemzetközi szervezetek, "vagy befoltozzák a lyukat, vagy elsüllyed a csónak". Mértékéről azt mondta, túl nagy, de nincs más út. Demján Sándor szerint ahhoz, hogy a gazdaságot be lehessen indítani, kellett volna plusz 2 százalékos mozgástér a költségvetési hiányban, de ezt Magyarország nem kapta meg az uniótól, ami igazságtalan.

"Meggyőződésem, hogy ugyanezt csinálta volna a Bajnai-kormány, vagy az előző kormány ugyanebben a szituációban, ha három hét, vagy egy hónap cselekvési tere van" - mondta. Az MTI azon kérdésére, hogy az szja csökkentése helyett nem lett volna-e célszerűbb az élőmunka terheit mérsékelni, úgy fogalmazott: lehet, hogy ő nem csökkentette volna ilyen mértékben a magas jövedelműek terhét. Emögött is van azonban egy gazdaságfilozófia - fűzte hozzá -, mégpedig az, hogy mivel a növekményt a kedvezményezettek nem fogják elkölteni, "mert nem létszükséglet, hogy megegyék", bennmarad a bankban, s ki lehet helyezni a gazdaságba.