Szeszélyes áprilison van túl az arany piaca
Az arany árfolyama heves kilengéseket produkált az elmúlt hetekben, jól tükrözve a piacra érkező ellentmondásos híreket. Március végén a Deutsche Bank tett közzé tájékoztatást, miszerint nemesfémraktár építésébe kezd Londonban a fizikai arany tárolása iránt megnövekedett ügyféligények kielégítésére. Egy ilyen beruházás termőre fordulása nyilván tartós keresletet feltételez. A legnagyobb német bank az idei évre kiadott aranyár prognózisában is ebből indul ki, amikor év végi célárként unciánként 1.825 dollárt nevez meg.
Eközben Indiában, a világ legnagyobb aranypiacán, a sárga nemesfémre kivetett új importvámok és adók, majd a forgalmazók emiatt kezdeményezett sztrájkja a kereslet drasztikus visszaeséséhez vezettek. Hogy ez nem eredményezte az árfolyamnak a mostaninál is nagyobb beszakadását, az főként a kínai keresletnek volt köszönhető. A kínai lakosság ösztönösen vagy éppen Peking politikai befolyásolásának eredményeként porszívóként szippantja fel a világ értékes ásványkincseit, többek között az aranyat is. Ez az év végére egyre nagyobb valószínűséggel ahhoz vezethet, hogy Kína leválthatja Indiát a világ legnagyobb aranyfogyasztója cím viselésében.
A jegybankok aranyvásárlásainak folytatódása szintén az utóbbi időszak meghatározó trendje maradt. Különösen a feltörekvő országok folytatják következetesen azt a stratégiát, hogy a dollártartalékaikban meglévő kitettségüket csökkentve átcsoportosítanak a monetáris nemesfémekbe.
A hullámvasutazó aranyár dacára az árfolyam emelkedésének irányába ható tényezők töretlenül jelen vannak a makrókörnyezetben. A biztonságosabb befektetések, mint például az amerikai és a német államkötvények reálhozama nem ritkán negatív, miután a jegybankok alapkamata tartósan beállt a nulla közeli szintekre. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed múlt heti kamatdöntő ülése pedig megerősítette, hogy az irányadó kamatráta mértékében továbbra sem várható változás. A túlburjánzó államadósságokból fakadó problémákban sincs fordulat. Erre utal a spanyol szuverén adósbesorolás múlt heti kíméletlen leminősítése a Standard & Poor’s által. És éppen Spanyolország példáján érhető jelenleg a legaktuálisabban tetten az eladósodottság okozta problémahalmaz. Az ország eszkalálódó adósságválságának hatására ma már minden negyedik spanyol munkanélküli, és a várakozások szerint az idén ismét recesszióba süllyed a gazdaság teljesítménye. Az államadósság és a recesszió spiráljából ugyanakkor továbbra sincs látszik jobb recept a kitörésre, mint a likviditásösztönzés, ami viszont az inflációs kockázatokat erősíti.
Mindezek ellenére az arany árfolyama elhúzódó korrekcióban van már egy ideje. Az árcsökkenés a spekulatív határidős piacokon vette kezdetét, még mielőtt a fizikai kereslet ténylegesen alább hagyott volna. Sőt a korrekció kezdetén még jól megfigyelhető volt, ahogy az ázsiai befektetők, akik hagyományosan annak fizikai valójában fektetnek a nemesfémbe, a lejjebb ereszkedő aranyárat kihasználva éltek az akciós bevásárlás lehetőségével. Azóta azonban az indiai kereslet bezuhanása, valamint a nyugati világban is mérséklődő kereslet a fizikai arany iránt, kivette az erőt az év első két hónapját még jellemző emelkedésből.
Fontos megemlíteni még a dollár és az arany árfolyama között fennálló ellentétes mozgásirányt. Az eurózóna problémái a dollár relatív erősségét okozzák, ami negatív az arany számára. Ugyanakkor az amerikai Fed kommunikációja is erősítette a dollárt az utóbbi időkben azzal, hogy elcsendesítette a spekulációkat egy további pénzügyi expanzióra vonatkozólag a közeli jövőben. Márpedig az ezzel kapcsolatos várakozások a legfontosabb mozgatórugói jelenleg az aranyár alakulásának, ezért is övezte akkora figyelem a Fed múlt héten megtartott Nyíltpiaci Bizottságának ülése utáni kommentárokat. Mivel ezek ezúttal semmi újjal nem szolgáltak a korábbiakhoz képest, a piac flegma közönnyel nyugtázta a monetáris tanácsnak megfelelő szervezet tanácskozását, és a sárga nemesfém árfolyama alig elmozdulva 1.663,50 dolláron/uncia fejezte be Londonban a hetet.
Az arany technikai grafikonja változatlanul tudja tartani magát a pirossal jelölt 3-éves emelkedő trendvonal felett. A rövidtávú momentumot leképező 50-napos mozgóátlag legutóbb a hosszútávú irányt kivetítő 200-napos mozgóátlag alá került, ami negatív jelzésként értékelendő, ugyanakkor a kurzus kilépett az eddigi rövidtávú csökkenő trendcsatornából. Az 1.635 dollárnál húzódó támasz több ízben is eredményesnek bizonyult, de az aktuális viharfelhők levonulásáról csak akkor lehetne beszélni, ha sikerülne 1.680 dollár fölé emelkedni a jegyzéseknek. Ezzel nem csak fontos horizontális ellenállási szintek dőlnének meg, de az 50-napos mozgóátlag is, ami rövidtávon ismét szárnyakat adhatna az árfolyamnak.
Az ezüst jegyzése hetek óta követi lakonikus egyszerűséggel annak a trendcsatornának a felső diagonálisát, amelybe egy évvel ezelőtt került az árfolyam. Sok új nincs tehát a nap alatt. Az ezüstár alakulásának merev mintázata jelenleg arról tanúskodik, hogy a piac jócskán megnyugodott, és a rövidtávú spekulatív tényezők mostanra a háttérbe szorultak. Továbbra is a viszonylag moderált volatilitás a jellemző, de a csökkenő trendből való kilépéshez hiányzik az erő. A végtelenségig ez persze nem fog így menni, változatlan felállás mellett legkésőbb néhány hét múlva a hosszútávú emelkedő trenddel találkozna szembe az árfolyam 29 dollár környékén. Ha addig nem, hát akkor el fog dőlni a következő hónapokban meghatározó irány. Mivel már egy ideje az árfolyamsáv erős oldalán tanyázik a kurzus, jelenleg a majdani emelkedés tűnik valószínűbbnek.
