Szlovénia - Osztályelsőből bukott diák?
A lap emlékeztet, hogy a nyugat-balkáni ország, amely a volt Jugoszlávia tagországai közül elsőként csatlakozott az unióhoz, még nem tart ott, hogy feltétlenül külföldi segítségre szoruljon bankjai feltőkésítéséhez, de a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) minap kiadott jelentését riasztónak nevezi, és megemlíti, hogy a szlovén állami bankokat már többször feltőkésítették, sikertelenül. A napilap szerint Szlovéniának hozzávetőleg egymilliárd euró pótlólagos forrásra lehet szüksége.
A cikk arra is kitér, hogy Szlovénia az elmúlt években inkább a dicséretekhez szokott, mint a rendre utasításhoz, osztályelsőként emlegették. A lap szerint a "félig nyitott" Jugoszláv gazdasági modellben Szlovénia remekül tudott profitálni abból, hogy Olaszországgal és Ausztriával is határos, így az ország átjáró lett a keleti és a nyugati blokk között, félkész termékeket importált Jugoszlávia más részeiből, majd immáron késztermékként, kemény valutáért exportálta őket Nyugatra. Az írás azt sem mulasztja el megemlíteni, hogy a 2004 után csatlakozott uniós országok közül Szlovénia vált elsőként nettó haszonélvezőből nettó befizető országgá.
A La Libre Belgique értékelése szerint a szlovén gazdasági csoda nagymértékben azon alapult, hogy Ljubljana a függetlenné válást követően elutasította a térség többi posztkommunista országaiban teret hódító ultraliberális felfogást, uniós csatlakozási folyamata közepette is viszonylag megóvta bankszektorát a külföldi felvásárlástól. A szektor jelentős részét félállami szereplők határozzák meg, az ország pedig nagyon magas szinten tudta tartani szociális és közszolgáltatásait.
A lap szerint ugyanakkor a pénzügyi válság 2008-as kirobbanásával Szlovénia duplán csapdába esett: egyrészt kiderült, mennyire függ az olasz és az osztrák gazdaságtól, másrészt a szociális gazdasági modell megkésett átalakítása oda vezetett, hogy az országban kevéssé működőképes, szlovén oligarchák szűk csoportja számára magánosított trösztök jöttek létre, amelyek teret adtak a spekulációnak. Ezek a csoportok pedig a bankokkal karöltve valóságos ingatlanbuborékot hoztak létre, amely immár egy éve robbanással fenyegeti a szlovén bankszektort.
A Financial Times (FT) szerdai számában ismerteti, hogy Ljubljana az OECD figyelmeztetésére válaszul kizártnak nevezte, hogy külföldi mentőcsomagot kérjen. A tekintélyes gazdasági napilap felidézi, hogy a párizsi székhelyű szervezet az életképes szlovén állami bankok magánosítását javasolta, az életképteleneket pedig szerinte Szlovéniának engednie kellene csődbe menni. A lap ismerteti, hogy a szlovén kormányfő kijelentette: Szlovénia maga oldja meg a problémáit, a bankszektor bedőlt hiteleit júniusban egy "rossz bankban" kezdik összegyűjteni; országa nem adóparadicsom, és Szlovéniában az egyik legalacsonyabb a tőkeáttétel aránya az Európai Unióban. A lap beszámolója szerint José Manuel Barroso úgy vélekedett, hogy "sértő" volna a szlovén bankrendszert a ciprusihoz hasonlítani.
A lap véleményrovatában megjelent külön írásában pedig a Financial Times úgy fogalmaz: Ljubljanának ideje rendbe tennie bankszektorát, mert ez az egyetlen mód arra, hogy megnyugtassa a befektetőket, akik az OECD jelentését követően magasabb árat, hozamot kérnek Szlovénia finanszírozásához az államkötvények után. A lap egyértelműen állást foglal abban is, hogy hogyan kellene rendbe tenni a szlovén bankszektort: az életképtelen bankokat szanálni kellene, tőkeinjekciónál pedig az adófizetők pénze helyett először a bankok hitelezőinek, kötvényeseinek pénzét kellene igénybe venni. Ha pedig ez a folyamat lezárult, az államnak el kellene adnia tulajdonrészét a bankokban, ami azt is elősegítené, hogy azok a vállalatok jussanak hitelhez, amelyek valóban megérdemlik, azok helyett, akik a legjobb kapcsolatokkal rendelkeznek.
"Szlovéniának meg kell mutatnia, hogy megtanulta a leckét, bankjait pedig hosszú távon is képes működőképessé tenni" - zárja szerdai szerkesztőségi cikkét a Financial Times. (MTI)
