Szülők karanténban - egy felmérés tanulságai

Gyakran van, hogy a külső körülmények megváltozásától várjuk a problémáink megoldását. Majd, ha lesz házunk, majd ha felemelik a fizetésünket, majd ha nagyobb lesz a gyerek, akkor jobb lesz, könnyebb lesz, boldogabbak leszünk, több időnk lesz erre vagy arra. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a külső körülmények nem hogy pozitív irányba változtatnák meg a bennünk élő problémákat, feszültséget, a fejünk fölött tornyosuló feladatokat, hanem épp ellenkezőleg, súlyosbítják a helyzetet. Ilyen körülmény a mostani koronavírus helyzet is, amikor ha akarjuk ha nem, össze vagyunk zárva olyanokkal, akiket egyébként nagyon szeretünk.

A körülményeken nem változtathatunk, de arról dönthetünk, hogy hogyan legyünk együtt. Ehhez pedig sok belső munkára és türelemre van szükség.

Az APA 2.0 legutóbbi online felmérésből, amelyben 300 ember vett részt (nagyrészt diplomás, nagyobb városokban élő szülők), az derült ki, hogy a gyermeknevelés terén a gyermekek korosztályos kapcsolódásának hiánya aggasztja a szülőket, a párkapcsolatban az együtt töltött minőségi idő hiánya okoz feszültséget, a személyes élet terén a lelkiismeret-furdalás nélkül eltöltött énidő az, amely hiányzik, a munka terén pedig a rendszeres, kiszámítható munkavégzés kialakítása jelent kihívást a szülők számára.

A felmérés eredményei

A gyermekeknek hiányoznak az egykorú társak

A válaszadók 67.8%-a érezte úgy, hogy a gyermekek és a szülők viszonyában, a karanténhelyzetben a legnagyobb probléma a gyermekeket érintő korosztályos kapcsolódás hiánya. Akinek nincsen 10 év alatti gyermeke, talán nem is gondolná, milyen hosszú idő egy gyermek életében a 6-8 hét, és mit okoz az, ha nem tud megfelelő időt tölteni a vele egykorúakkal. Nagy probléma ez, de nem csak azért, mert kibírhatatlanná válik otthon a hangulat, amikor a gyerek nem tudja lekötni megfelelően az energiáit. “Egy gyermeknek óriási szüksége van arra, hogy életkorának megfelelően tudjon kapcsolódni hasonló gyermekekhez, egymásra hatva a maguk nyelvezetén keresztül fedezhessék fel együtt a világot.” - mondja Kertész András coach, aki írásaiban az elmúlt években igyekezett körbejárni az apaság témakörét, a gyerekekkel töltött minőségi idő megteremtését és a munka-magánélet egyensúly kialakításának módjait.

Bár nem pótolható otthon a bölcsőde, óvoda gyermek közössége, de néhány dolgot megtehetünk annak érdekében, hogy a kicsiknek egy átlagos hétköznaphoz hasonló rendszert vigyünk az életükben.

Tervezzük meg úgy a napokat, hogy a kisebb gyerekeknek legyen benne saját idő a játszásra, ne akarjuk folyton mi szórakoztatni őket. A bioritmusuknak megfelelően lehetőség szerint délelőtt és délután is vigyük ki a szabadba a kisebb gyermekeket, ahol önfeledten játszhatnak, még akkor is, ha nekünk hajmeresztőnek tűnik amit művelnek.

A szülőknek nem jut ideje és tere a minőségi együttlétre

Kevés csodálatosabb dolog van az életben, mint a gyermekünk születése. Talán ez az a dolog, amelyik a legmélyebben érint meg minket. Olyan ősi ösztönökhöz kapcsolódik, mint a fajfenntartás vagy az utódgondozás. Ezek szinte bármire képessé teszik a szülőket, de az egyensúly megteremtéséhez másra is szükség van. A koronavírus-járvány okozta bezártságban a szülő-gyermek kapcsolatok mellett a párkapcsolatok vannak leginkább kitéve a konfliktusoknak.

Ezek nagyrészt abból adódnak, hogy ahogy a “normál” működés mellett sem sikerül, úgy most sem tudnak eleget kettesben együtt lenni a szülők. Különösen igaz ez a kisgyermekes párokra. Bár az összezártságban el sem tudják kerülni egymást a családtagok, ennek a dinamikája nagyon más, mint amikor kettesben, nyugodtan tudunk beszélgetni, figyelni egymásra.

A “Szülők karanténban” kutatásból jól látszik mekkora probléma ez, hiszen a válaszadók 73%-a jelölte be, hogy komoly gondot okoz számukra a párjukkal való minőségi időtöltés lehetőségének megteremtése.

Amennyiben ez nem sikerül, a család minden tagjára nézve komoly következményei lehetnek. A karanténban és a koronavírus járvány után is az egyik legfontosabb dolog lesz a szülők együtt töltött minőségi idejének kialakítása, hiszen a családnak az egyik legfontosabb összetartó eleme a szülők közötti szeretet és harmónia.

Higgyük el, hogy a gyerekek mindent megértenek és elfogadnak, ha a mögött nyugodt meggyőződés van. Próbáljunk meg egy kicsit szigorúbb napirendet bevezetni, hogy ezáltal nekünk, szülőknek is nyíljon tér az együttlétre.

Kevés az énidő

A szokásos hétköznapokban a korai kelés, rohanás, ovi-suli-munka, vásárlás, haza, vacsora-fürdés-alvás mókuskerékben is nagyon nehéz megteremteni annak a lehetőségét, hogy minőségi időt tudjunk eltölteni magunkkal. A gyerekes szülők ezt egyenesen lehetetlennek érzik. Joggal, hiszen elképesztően sok belső munkára és szervezési feladatra van szükség, hogy minden körülmény adott legyen a pihenéshez, a feltöltődéshez. Kertész András elmondta, hogy az APA 2.0 projekt keretében készült kérdőívben a válaszadók 68.3%-a jelölte meg komoly problémaként az énidő megteremtését és 60.6%-nak okoz komoly gondot az, hogy saját időt teremtsen lelkiismeretfurdalás nélkül. Tudjuk, a szülői lelkiismeret-furdalás az, ami leggyakrabban megakadályozza anya és apa feltöltődését. Az én és a család kapcsolatában, a sok kavargó érzelem közepette nehéz eligazodnunk. Hat ránk a szeretet, a félelem, a ragaszkodás, az összetartozás, a támasz, a hit és még sok más érzés.

Próbáljunk kilépni a megszokott hétköznapokból ismert problémamegoldó működésünkből, napont 10 percet tv, internet, telefon nélkül egyedül lenni, hogy bennünk és körülöttünk is nagyobb béke legyen.

A rendszeres, kiszámítható munkavégzés nehézsége Érdekes, és a kutatást kezdeményezők számára is meglepő módon nem a munka területe volt az, amely a leginkább nehézséget okozott a válaszadók életében. A kitöltőknek csupán kicsit több mint fele, 53.4%-a nyilatkozott úgy, hogy problémát jelent a rendszeres, kiszámítható munkavégzés kialakítása.

Összességében elmondható, hogy munkaközpontú világunkban, ahol a legtöbb szó a karantén idején és azon kívül is a munkahelyekről, a karrierről esik nem ez a terület vezetett a kihívások között. A négy területet összehasonlítva, munka, gyereknevelés, párkapcsolat és személyes élet, a személyes életünkhöz, énidőhöz kapcsolódó kérdések jelentik a legnagyobb nehézséget a válaszadóknak, ezt követik a párkapcsolat, a gyermeknevelési kérdések, majd utolsó helyen a munkával kapcsolatos problémák.