Stabilcoinnal fizetnék a japán futárokat
A stabilcoinokról sokáig főként akkor lehetett hallani, amikor valaki kriptovalutát vásárolt, dollárban akarta tartani digitális vagyonát, vagy decentralizált pénzügyi alkalmazásokat használt.
Japánban azonban most egy jóval hétköznapibb területen jelenhetnek meg: a csomagkézbesítésben.
Az Amazon szállítási hálózatában is részt vevő AZ-COM Maruwa Holdings a tervek szerint körülbelül 2300 partnerfuvarozó és önálló teherautó-sofőr kifizetéseinél használná a jenhez kötött JPYC stablecoint.
A vállalat állítólag nem éri be azzal, hogy egyszerű felhasználó legyen. Több mint egymilliárd jent is befektethet a projektbe, és üzleti partnerséget alakíthat ki a JPYC kibocsátójával.
Ez első hallásra technológiai különlegességnek tűnhet. Valójában azonban egy nagyon gyakorlatias kérdésről van szó: lehet-e gyorsabban, egyszerűbben és olcsóbban fizetni több ezer kisebb partnernek?
Digitális jen a teherautó-sofőrök tárcájában
A logisztikai iparág működését rengeteg kifizetés tartja mozgásban.
A nagyvállalatok gyakran kisebb fuvarozókkal, alvállalkozókkal és egyéni vállalkozókkal dolgoznak együtt. Minden teljesített út, csomagszállítás vagy kézbesítési kör után számlákat kell ellenőrizni, összegeket kell jóváhagyni, majd banki átutalásokat kell indítani.
Ez több ezer partner esetében már önmagában hatalmas adminisztráció.
Az AZ-COM Maruwa elképzelése szerint a folyamat egy részét blokkláncra lehetne helyezni. A partnerek hagyományos banki átutalás helyett JPYC-t kapnának, amelynek értéke a japán jenhez igazodik.
A cél az, hogy egy JPYC mindig megközelítőleg egy jent érjen.
Ez azért fontos, mert a fuvarozóknak nem egy spekulatív kriptoeszközre van szükségük. Egy sofőr aligha örülne annak, ha a hétfőn megkapott munkadíja péntekre húsz százalékkal kevesebbet érne.
A JPYC ezzel szemben a blokklánc technológiáját próbálja úgy használni, hogy közben megtartja a jen megszokott értékét.
De miért jobb ez, mint egy banki átutalás?
A legegyszerűbb válasz: gyorsabb és rugalmasabb lehet.
A hagyományos vállalati átutalások gyakran meghatározott feldolgozási időkhöz, banki munkanapokhoz és több lépcsős jóváhagyási folyamathoz kötődnek. A blokkláncos tranzakciók ezzel szemben akár hétvégén vagy munkaidőn kívül is végrehajthatók.
A különbség különösen egy kisebb fuvarozó számára lehet jelentős.
Tegyük fel, hogy egy vállalkozó egész hónapban saját pénzéből fizeti az üzemanyagot, az útdíjat és a jármű karbantartását, miközben csak a következő hónap elején kapja meg az elvégzett munkák ellenértékét.
Ha az új rendszerben hetente vagy akár gyakrabban történhetne elszámolás, a fuvarozónak kevesebb saját tőkét kellene előre biztosítania.
A vállalat szempontjából szintén lehetnek előnyök. A blokkláncon minden tranzakcióhoz pontos időpont és egyedi azonosító tartozik. Ez megkönnyítheti a könyvelési adatok, a teljesített fuvarok és a kifizetések összepárosítását.
A rendszer akár úgy is működhetne, hogy egy jóváhagyott szállítás automatikusan elindítja a fizetést.
A csomag megérkezik, a címzett visszaigazolja az átvételt, a rendszer ellenőrzi a szükséges adatokat, majd a fuvarozó megkapja a JPYC-t.
Legalábbis elméletben.
A stablecoin nem varázspálca
A blokklánc önmagában nem old meg minden adminisztratív problémát.
Attól, hogy egy fizetés digitális tokenben történik, még ugyanúgy ellenőrizni kell, hogy a fuvar valóban megtörtént-e, a számla összege helyes-e, és a pénzt a megfelelő partner kapja-e.
Új problémák is megjelenhetnek.
Mi történik például akkor, ha a vállalat hibás digitális címre küldi a tokeneket? Ki segít annak a sofőrnek, aki elveszíti a tárcájához tartozó hozzáférést? Hogyan könyveli el a partner a JPYC-ben kapott összeget? Milyen gyorsan tudja azt hagyományos jenre váltani?
Egy banki átutalásnál a felhasználók már ismerik a szabályokat. Tudják, kit kell felhívni, ha valami nem érkezik meg, és milyen dokumentumot kell átadni a könyvelőnek.
Egy stablecoinrendszernél ezt az egész támogatási hátteret fel kell építeni.
Ezért a projekt sikerét valószínűleg nem az dönti majd el, hogy a technológia mennyire látványos, hanem az, hogy egy hétköznapi fuvarozó mennyire egyszerűen tudja használni.
Mi is pontosan a JPYC?
A JPYC egy japán jenhez kötött stabilcoin.
A stabilcoin olyan digitális token, amelynek kibocsátója arra törekszik, hogy az értékét egy hagyományos pénznemhez kösse. A legismertebb stablecoinok az amerikai dollár árfolyamát követik, a JPYC azonban a japán jent használja referenciaértékként.
A token mögött jenalapú tartalékok állnak, amelyeket a kibocsátó bankbetétekben és japán állampapírokban tarthat.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a JPYC teljesen ugyanaz lenne, mint a bankszámlán lévő jen.
A bankbetét egy bankkal szembeni követelés. A stablecoin ezzel szemben a kibocsátó rendszerétől, tartalékaitól, működésétől és visszaváltási lehetőségeitől függ.
A „stabil” megnevezés tehát nem garancia arra, hogy semmilyen probléma nem történhet. Inkább azt jelenti, hogy a token kialakításának célja a jenérték tartós követése.
Japán már felkészült a stabilcoinokra
A projekt egyik legfontosabb háttere a japán szabályozási környezet.
Japán az elsők között alakított ki részletes jogi keretet a hagyományos pénzhez kötött stablecoinok számára. A szabályozás meghatározza, milyen intézmények bocsáthatnak ki ilyen tokeneket, hogyan kell kezelni a tartalékokat, milyen visszaváltási szabályokat kell biztosítani, és milyen ellenőrzéseket kell alkalmazni.
Ez nem feltétlenül teszi egyszerűvé vagy olcsóvá a stablecoinok elindítását.
A szigorú engedélyezési és megfelelési követelmények komoly költséget jelenthetnek egy kisebb technológiai vállalkozásnak. Egy nagyvállalat számára azonban éppen a részletes szabályok adhatják meg a szükséges biztonságérzetet.
Egy logisztikai csoport nem engedheti meg magának, hogy partnerei kifizetéseit egy homályos jogi helyzetű tokenre bízza. Pontosan tudnia kell, hogy ki kezeli a pénzt, milyen eszközök állnak mögötte, és mi történik akkor, ha valaki vissza akarja váltani.
Az AZ-COM Maruwa terve arra utal, hogy a japán szabályozási modell eljuthatott arra a pontra, ahol egy nagyvállalat már üzletileg is használhatónak látja.
Nem fizetés, hanem stratégiai befektetés
A történet egyik legérdekesebb része, hogy az AZ-COM Maruwa a hírek szerint több mint egymilliárd jent is befektethet a JPYC projektbe.
Ez jóval túlmutat azon, hogy a vállalat kipróbál egy új fizetési alkalmazást.
A befektetéssel a logisztikai társaság részben érdekeltté válhat a rendszer sikerében. Nemcsak használni akarja a fizetési infrastruktúrát, hanem szerepet is vállalhat annak fejlesztésében.
Ez azért lehet vonzó, mert a vállalat saját igényeihez igazíthatja a technológiát.
A jövőben például automatikusan összekapcsolható lenne:
- a fuvar teljesítése;
- a digitális számla;
- a fizetés jóváhagyása;
- a partner kifizetése;
- a könyvelési bejegyzés.
A vállalat így a külső banki rendszerektől részben független, saját működéséhez igazított elszámolási hálózatot építhetne.
Ez egyre gyakrabban jelenik meg a nagyvállalati gondolkodásban. A cégek nem feltétlenül akarnak bankká válni, de szeretnék jobban ellenőrizni azt az infrastruktúrát, amelyen keresztül a pénzük mozog.
Fizetés vagy burkolt megtakarítás?
A szabályozók számára az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogy a JPYC valóban fizetési eszközként működik-e.
Ha a fuvarozók megkapják a tokent, majd rövid időn belül jenre váltják vagy továbbköltik, akkor a JPYC elsősorban gyorsabb elszámolási csatorna marad.
Ha azonban a partnerek hosszabb ideig tartják benne a pénzüket, a stablecoin egyre inkább megtakarítási eszközzé válhat.
Ez már a bankokat is érintheti.
A hagyományos bankbetétek egy része átkerülhetne stablecoinokba, a kibocsátó pedig a mögöttes tartalékokat saját rendszerében kezelné. Nagyobb méretben ez átalakíthatná a pénz útját a gazdaságban.
A japán szabályozás éppen ezért különös figyelmet fordít a visszaváltásra, a tartalékokra és arra, hogy a stablecoin ne váljon ellenőrizetlen árnyékbanki termékké.
Miért nem várják meg a digitális jent?
A Bank of Japan szintén vizsgálja egy központi banki digitális pénz lehetőségét. Ez felveti a kérdést: miért lenne szükség a JPYC-re, ha egyszer később érkezhet hivatalos digitális jen is?
A válasz egyszerű: a digitális jegybankpénz még nem áll rendelkezésre.
A japán jegybank kísérletezik a technológiával, de egyelőre nincs végleges döntés a tényleges kibocsátásról. Egy országos rendszer bevezetése hosszú jogi, gazdasági és technikai előkészítést igényel.
A JPYC ezzel szemben már most használható lehet a magánszektorban.
Emellett a két eszköz szerepe sem feltétlenül lenne azonos.
Egy digitális jen központi banki pénz lenne, amelyet várhatóan szigorúan szabályozott keretek között használnának. A JPYC rugalmasabban összekapcsolható vállalati alkalmazásokkal, blokkláncos rendszerekkel és tokenizált pénzügyi eszközökkel.
A jövőben a két megoldás akár egymás mellett is működhet.
A logisztika lehet a tökéletes tesztpálya
A stabilcoinok valódi hasznát nem feltétlenül egy kávé vagy egy mozijegy kifizetése mutatja meg.
A vállalati elszámolások sokkal érdekesebb tesztterületet jelentenek.
A logisztikában nagyszámú partner dolgozik együtt, folyamatos a pénzmozgás, gyakoriak a kisebb kifizetések, és minden késés érezhető hatással lehet a vállalkozások napi működésére.
Ha a JPYC valóban képes egyszerűsíteni ezt a rendszert, más iparágak is gyorsan felfigyelhetnek rá.
A gyártóvállalatok beszállítókat fizethetnek vele. A kereskedelmi láncok kisebb partnerekkel számolhatnak el. Az építőipari cégek alvállalkozók díjait rendezhetik. A platformcégek futároknak vagy szabadúszóknak küldhetnek kifizetéseket.
A sikerhez azonban nem elegendő, hogy a token gyorsan mozogjon.
Könnyen visszaválthatónak, olcsón használhatónak és széles körben elfogadottnak kell lennie.
Mi lesz a fuvarozók első reakciója?
A projekt egyik legizgalmasabb kérdése az lesz, hogyan fogadják az új rendszert maguk a partnerek.
A technológiai vállalatok gyakran abból indulnak ki, hogy egy gyorsabb digitális megoldást mindenki örömmel használ majd. A hétköznapi felhasználók azonban általában sokkal gyakorlatiasabban gondolkodnak.
Egy fuvarozót valószínűleg ezek a kérdések érdekelnek majd:
- Pontosan mikor érkezik meg a pénz?
- Mennyibe kerül jenre váltani?
- El tudom küldeni a saját bankszámlámra?
- Mit tegyek, ha elveszítem a telefonomat?
- Kihez fordulhatok, ha nem látom a kifizetést?
- Hogyan adózom utána?
- Kötelező lesz használnom?
- Kapok-e érte valamilyen kedvezményt?
Amennyiben ezekre egyszerű és megnyugtató válaszok születnek, a rendszer gyorsan terjedhet.
Ha azonban a JPYC plusz lépéseket, új díjakat vagy bonyolult tárcakezelést jelent, a fuvarozók inkább ragaszkodhatnak a megszokott banki átutaláshoz.
Több mint kriptós kísérlet
A JPYC-projekt azért figyelemre méltó, mert a stablecoint nem befektetési termékként, hanem működési eszközként használná.
Ez nagy különbség.
A kriptopiac hosszú ideig főként az árfolyamokról, a kereskedésről és a gyors nyereségről szólt. A technológia valódi gazdasági értékét azonban az mutatja meg, hogy képes-e megbízhatóan elvégezni az unalmas, ismétlődő és nélkülözhetetlen feladatokat.
Például azt, hogy egy több száz kilométert vezető sofőr időben megkapja a pénzét.
Az AZ-COM Maruwa kezdeményezése ebből a szempontból fontosabb lehet számos látványos kriptoprojektnél. Nem újabb digitális érmét akar eladni a befektetőknek, hanem azt vizsgálja, hogy a stablecoin működik-e egy valós vállalati rendszerben.
Fordulópont előtt a jenalapú stablecoinok?
A japán projekt kimenetele messzebbre mutathat egyetlen logisztikai vállalatnál.
Ha a rendszer gyorsan, olcsón és nagyobb fennakadások nélkül működik, más japán cégek is bátrabban kezdhetnek stablecoin-alapú fizetési megoldásokba.
Ha viszont technikai problémák, magas költségek, gyenge elfogadottság vagy bonyolult visszaváltási folyamatok jelennek meg, az a teljes szektor fejlődését lassíthatja.
Az AZ-COM Maruwa ezért lényegében élesben teszteli a japán stablecoin-szabályozást.
A törvények papíron már lehetővé teszik az ilyen rendszereket. Most az derülhet ki, hogy működnek-e a vállalati mindennapokban is.
A körülbelül 2300 fuvarozó kifizetése első pillantásra nem tűnik világmegváltó eseménynek. Mégis ez lehet az a pont, ahol a stablecoin kilép a kriptotőzsdék világából, és elkezd valódi munkát végezni.
Nem látványosat, hanem hasznosat.
