Támogatnák a kétlépcsős áfa-csökkentést
A szociáldemokrata Ponta-kormány 2016. január 1-jétől akarja a jelenlegi 24-ről 19 százalékra csökkenteni az áfát, de az erről szóló adótörvényt a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) éléről államfővé választott Klaus Iohannis megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. "Óvatosabbaknak kell lennünk, nem kockáztathatjuk az utóbbi évek (makrostabilitási) eredményeit, amelyeket az emberek közös áldozatvállalásával sikerült elérni. Ezért fontolóra kell vennünk, hogy szakaszosan csökkentsük az áfát, az első szakaszban 22 vagy 21 százalékra, hogy lássuk, kibírja-e a költségvetés" - mutatott rá az RMDSZ elnöke.
Úgy vélte: Románia csak akkor térhet át az áfacsökkentés második szakaszára, ha bebizonyosodik, hogy az intézkedés valóban hozzájárul a feketegazdaság egy részének kifehérítéséhez, és az ország képes lesz nagyobb mértékben hasznosítani a beruházásokra fordítható uniós alapokat. Kelemen Hunor hozzátette: az RMDSZ nyitott a PNL által kezdeményezett konzultációra, amelyre szerinte a kormányfőnek vagy a pénzügyminiszternek "konkrét számokkal kell jönnie", hogy bemutassa, miből akarják fedezni a kieső adóbevételeket a következő két évben.
A szakaszos áfacsökkentésre a PNL tett javaslatot, miután az államfő nehezen védhető helyzetbe sodorta volt pártját a törvény kihirdetésének elutasításával. Az elnök a görög válságra, valamint a jegybank és a nemzetközi pénzintézetek figyelmeztetéseire hivatkozva kért óvatosabb költségvetési politikát a parlamenttől. Szabadelvű pártként a PNL júniusban megszavazta a parlamentben az öt százalékpontos áfacsökkentést, amely politikai programjában is szerepel.
Ezek után a PNL nem mondhatta, hogy már nem híve a vállalkozóbarát intézkedésnek, hanem annak fokozatos bevezetését indítványozta, és garanciákat kért a kormánytól, hogy a szükséges reformokat is végrehajtja, amelyekkel kordában tartható a költségvetési hiány. A PNL azt javasolta a román parlamenti pártoknak, hogy augusztus 17-én kezdjenek konzultációkat, és próbáljanak meg konszenzust kialakítani egy olyan adópolitikáról, amely nem sodorja veszélybe az ország költségvetési egyensúlyát és amelyet a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság is elfogadhatónak tart. (MTI)
