Tartós lehet a kiskereskedelem növekedése
A Központi Statisztikai Hivatal az első becslés alapján kedden közzétett adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom májusban a nyers adat szerint 6,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a növekedés 5,7 százalék volt.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte: az idén tartósan magas maradhat a kiskereskedelmi forgalom bővülése a reálbérek jelentős növekedése és a foglalkoztatás emelkedése miatt. Ezzel éves átlagban 5 százalék közeli növekedésre számít a tavalyi, fehéredési hatást is tükröző 5,8 százalékos növekedés után. Júniusban kifejezetten gyors lehetett a forgalom növekedése a labdarúgó EB hatására.
Hozzátette: idén az 5,5 százalékkal emelkedő bérek mellett a szja-csökkentés is támogatja a fogyasztás növekedését, mivel a nettó bérek 7 százalékkal, a nettó reálbérek az 1 százalék alatti infláció mellett 6,3 százalék körül emelkedhetnek. A forgalom bővülése az elemző szerint akár a várakozásokat is meghaladhatja, mivel a reálbérek a várakozásoknál is nagyobb mértékben nőhetnek, és az egyes ágazatokban jelentkező szakemberhiány miatt lényegesen gyorsabb lehet a bérkiáramlás. A kiskereskedelmi forgalom növekedését középtávon a lakástámogatások kiterjesztése, a lakáspiac várható élénkülése is támogathatja. Növeli a háztartások elkölthető jövedelmét, hogy a kamatcsökkentések hatására a referencia kamatlábakhoz rögzített hitelek törlesztő részletei is csökkennek - írta.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a kiskereskedelmi forgalom a vártnak megfelelően alakul idén, erős dinamikát mutat. A bővülést segítette a nettó reálbérek dinamikus növekedése, illetve az is, hogy a vasárnapi zárva tartás feloldását követően fokozatosan újra kinyitottak az üzletek a hét utolsó napján is - tette hozzá. A számok alátámasztják az Erste Bank várakozását, hogy a GDP-növekedést elsősorban a háztartások fogyasztása erősítheti, előrejelzésük szerint idén 2 százalékkal nőhet a GDP.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője rámutatott: a 6,8 százalékos éves növekedés az elmúlt 12 hónap 2. legmagasabb adata, júniusban további erősödésre számítanak. Elsősorban az élelmiszerek és italok, a ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási cikkek - elektronikai termékek- esetében. Utóbbi a vezető elemző szerint a labdarúgó EB, és a magyar válogatott várakozáson felüli átmeneti fogyasztás-élénkítő hatása.
Az adat azért okozott meglepetést az ING szerint, mert a tavalyi év kiemelkedő teljesítménye után arra számítottak, hogy jelentősebb lehet az ágazat növekedési ütemének lassulása. Az online kasszák bevezetése jelentős lökést adhatott a szektor növekedési mutatóinak tavaly. A magas bázis ellenére is csekély a visszaesés, vagyis a tényleges lakossági fogyasztás erőteljes emelkedést mutat. A fogyasztók tehát hajlandóak költekezni,az emelkedő bérek, az alacsony munkanélküliség és a mérsékelt infláció kombinációja eredményeképpen. Mindez kedvező képet fest a második negyedévi gazdasági várakozásokról is, melynek a motorja továbbra is a fogyasztás lehet a kiskereskedelmi adatok alapján.
Kitért arra is, hogy továbbra is a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet hajtja a szektort, mert a lakosság most pótolja be a válság óta elhalasztott fogyasztását. Közben a lakosság rendkívül érzékenyen reagál az üzemanyagárak alakulására: áprilisban az emelkedő üzemanyagárak mellett csekélyebb mértékben nőtt az üzemanyageladás, a májusi árcsökkenés megnövelte a keresletet.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szintén kiemelte, hogy a kiskereskedelem tartja a 6 százalék körüli tempót, és ez a következő hónapokban is megmaradhat, azaz a kiskereskedelmi forgalom idén 6 százalék körüli növekedést produkálhat. Hozzátette: a májusi növekedésben szerepe lehetett annak is, hogy eltörölték a vasárnapi boltzárat.
Németh Dávid szerint elsősorban a nem élelmiszerek forgalma, többek között a tartós fogyasztási cikkek - például mosógépek, hűtőgépek - iránti kereslet húzza a szektort. A lakosság a korábban elhalasztott vásárlásait pótolja. Az adatok utalnak arra is, hogy a nagyon alacsony munkanélküliség miatt bátrabban fogyaszt a lakosság. A nettó reálbérek jelentős emelkedése pedig lehetővé teszi, hogy a tartós fogyasztási cikkeket úgy szerezhessék be, hogy ne kelljen hozzányúlni a tartalékokhoz.
