Tíz évig tartó tatarozás lesz a Buckingham-palotában

A brit kormány és a palota közös pénteki bejelentése szerint a felújításra a költségvetés 369 millió fontot (több mint 130 milliárd forintot) szán. A finanszírozást az uralkodó személyi kiadásaira létrehozott állami apanázs, a Sovereign Grant átmeneti emelésével oldják meg. A Crown Estate - a királyi birtokokat, kereskedelmi ingatlanokat és egyéb befektetéseket kezelő és felügyelő holding - teljes egészében befizeti éves eredményét a brit költségvetésnek, amely ezután ebből alapesetben 15 százalékot visszaoszt a monarchiának az uralkodói ellátmányra. Ezt a visszatérítést emelik a munkálatok idején 25 százalékra.
   
A nagyszabású felújítási programot áprilisban kezdik, és megpróbálják úgy lebonyolítani, hogy II. Erzsébet királynőnek ne kelljen teljesen kiköltözködnie a London közepén emelkedő, 1703-ban épült, hatalmas ősparkkal körülvett, 775 szobás palotából, amely 1837 óta szolgál királyi lakhelyként. A 90 esztendős királynő ideje jelentős részét a főváros nyugati határában fekvő Windsorban, a világ legrégebbi, ma is uralkodói rezidenciaként működő kastélyában tölti, de hivatali teendői hetente legalább két-három napra a Buckingham-palotába szólítják, és rendszerint itt fogadja hazai és külföldi vendégeit is.
   
A királyi ház pénteki bejelentése szerint a renoválást nem lehet tovább halogatni, mert a Buckingham-palota 32 kilométernyi vízvezetékrendszere, 160 kilométernyi elektromos hálózata és 40-50 éves gépészeti berendezései olyan mértékben elhasználódtak, hogy egyre nagyobb a tűz és a csőtörés veszélye. A palotában van a felbecsülhetetlen értékű királyi művészeti gyűjtemény, a Royal Collection jelentős része, és ez is veszélybe kerülhetne az elhasználódott infrastruktúra meghibásodásából eredő esetleges tűz vagy beázás esetén.
   
Figyelmeztető példa is akad: 1992-ben a windsori kastélyban pusztított hatalmas tűzvész, és a károk helyreállítása öt évig tartott. Szakértői számítások szerint egy hasonló méretű tűz a Buckingham-palotában 250 millió font kárt okozhatna.
   
A Buckingham-palota legutóbb 64 éve, 1952-ben esett át alapos - de akkor sem teljes körű - tatarozáson, abban az évben, amikor II. Erzsébet királynő trónra lépett.
   
A királyi család által használt ingatlanok fenntartási és felújítási költségei kényes kérdésnek számítanak, különösen a pénzügyi válság óta, amelynek következményeit a brit kormány hosszú évek óta tartó, és várhatóan még további évekre elhúzódó költségvetési szigorral igyekszik felszámolni.
   
Visszatetszést keltett például, hogy Vilmos herceg, a királynő unokája, az Egyesült Királyság majdani uralkodója és hitvese, Katalin cambridge-i hercegnő londoni lakosztályára - amelyet a Kensington-palotában alakítottak ki néhány éve - 4,5 millió fontot (1,6 milliárd forintot) fordítottak költségvetési forrásokból.
   
A Buckingham-palota felújítási programjának pénteki bejelentése után a legnagyobb brit monarchiaellenes szervezet, a Republic közleményben követelte a királyi rezidenciákra költött adófontok felhasználásának független kivizsgálását és teljes körű feltárását. A Republic szerint "uralkodóék hozzáállása nem változik: ők használják, mi pedig fizetjük" a királyi ingatlanokat.
    

A szervezet megismételte azt a régi követelését, hogy a Buckingham-palotát "vissza kell venni", és világszínvonalú múzeummá kell átalakítani.