Több ezer magyar cég adminisztrációs terheit növeli az EMIR
A közlemény idézi Rakó Ágnest, a KPMG EMIR-bevezetéssel foglalkozó munkacsoportjának vezetőjét, aki úgy vélte: "ez több ezer magyar céget érint, lényegében mindenkit, aki exportál, importál, devizahitellel rendelkezik, és ezekre vagy akár a vállalatcsoporton belüli tranzakciókra fedezeti ügyletet köt, vagy egyszerűen spekulatív célból származékos ügyletekkel rendelkezik".
Az intézkedés kiterjed minden derivatív ügyletre, legyen szó deviza-, kamat- vagy árutőzsdei tranzakcióról, bankkal vagy más, akár nem pénzügyi intézménnyel kötött megállapodásról bármilyen szervezett vagy nem szervezett piacon.
A hatályba lépő jogszabály elsősorban a fedezeti céllal vagy vállalatcsoporton belüli elszámolások miatt esetileg derivatív ügyleteket kötő nem pénzügyi vállalkozásokat érinti majd kellemetlenül, hiszen a spekulatív vagy fedezeti ügyleteket rendszeresen kötőknél ezek az üzletek általában "bejáratott folyamatok" mentén részletesen adminisztrálva vannak, a pénzintézeteknek pedig eddig is kellett hasonló kimutatásokat készíteniük.
"Összességében évente több száz milliárd forintnyi derivatív ügyletkötésről kell majd naprakész jelentéseket készíteni, ami jelentős többletterheket ró a vállalkozásokra, ezért a KPMG-nél önálló munkacsoport alakult a cégeknek történő, EMIR-rel kapcsolatos segítségnyújtásra" - közölte Rakó Ágnes.
A fő problémát az okozza, hogy a nem pénzügyi társaságoknak az anyavállalattal vagy többnyire bankokkal fedezeti céllal kötött derivatív ügyleteit a hazai számviteli szabályozás alapján mérlegen kívüli tételként kell kimutatni év közben, ezért nyilvántartásuk jellemzően nem naprakész, vagy nem olyan formában tartják nyilván őket, hogy abból egy informatikai rendszer automatikusan el tudná készíteni az előírt jelentéseket.
Az ügyleteket kötéskor bármelyik szerződő fél lejelentheti, ezért Rakó Ágnes szerint a bankok a náluk létrejött üzletek esetében várhatóan magukra vállalják a jelentési kötelezettséget, más kérdés, hogy ezért milyen díjat számítanak fel. Rakó Ágnes úgy vélte: az intézkedés nemcsak az adminisztratív terhek növekedése, hanem az adatok bizalmas jellege miatt is kellemetlenül érinti majd a vállalkozásokat. (MTI)
