Több tucatnyi kanadai állampolgár beutazását tiltotta be Oroszország

Kanada pénteken "a korrupt külföldi kormányok áldozatairól" rendelkező, október közepén hatályba lépett jogszabály (az orosz politikai szóhasználat szerint az amerikai Magnyitszkij-törvény kanadai változata) értelmében 52 személyt - köztük 30 orosz állampolgárt - sújtott kintlévőség-befagyasztással és kiutasítással. A legmagasabb rangú orosz érintett Szergej Basztrikin, a Nyomozó Hivatal (SZK) igazgatója.  
    

Zaharova szerint a kölcsönösség elvén alapuló, szimmetrikus intézkedés keretében Oroszország több tucat kanadai állampolgárt tett feketelistára. A szóvivő megjegyezte: Moszkva többször is figyelmeztette Ottawát, hogy ne próbálkozzon szankciós nyomásgyakorlással és kilátásba helyezte az ellenlépéseket. Sajnálkozását fejezte ki, hogy Kanada a Magnyitszij-törvény "ürügyén" újabb megszorításokat vezetett be orosz állampolgárok ellen.
   
A szóvivő hangsúlyozta, hogy Moszkva a konstruktív együttműködés híve, de a "szankciós játékok közepette" kénytelen válaszolni, és reményét fejezte ki, hogy a kanadai politikai körök végül le fognak mondani a kétoldalú kapcsolatok kiélezésének káros irányvonaláról.
   
Az eredeti Magnyitszkij-törvény az előző amerikai elnök, Barack Obama hivatali idejében, 2012-ben lépett életbe és azon orosz tisztségviselők vagyonának befagyasztásáról és kitiltásáról rendelkezett, akiknek közük volt a Washington szerint az orosz hivatalos köröket és hatóságokat korrupcióval megvádoló Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd 2009-ben, tisztázatlan körülmények között bekövetkezett halálához. (Magnyitszkijt egyébként az orosz források következetesen könyvvizsgálóként emlegetik.)
   
Ottawa és Moszkva kapcsolatai a Krím Ukrajnától történt 2014-es orosz elcsatolása, illetve az azt követő kelet-ukrajnai háború kirobbanása miatt gyakorlatilag befagytak. Kanada jelentős ukrán származású lakossággal bír.
   
Szergej Magnyitszkij a Hermitage Capital amerikai befektetési alap könyvelője - tengerentúli források szerint ügyvédje - volt. 2008-ban azt követően vették őrizetbe adócsalás vádjával, hogy orosz rendőri vezetőket, hivatalnokokat, bankárokat és adóhatósági tisztviselőket korrupcióval, az alap pénzének - összesen 230 millió dollárnak - az eltulajdonításával vádolt meg.
    

Magnyitszkij a tárgyalást nem érte meg, 11 hónappal az őrizetbe vétele után meghalt. Az orosz sajtóban is megjelent hírek szerint a börtönben agyonverték, ám az ügyészség szerint szív- és érrendszeri elégtelenség okozta a halálát. Egy orosz elnöki bizottsági vizsgálat megállapította, hogy Magnyitszkijt nem megfelelő körülmények között tartották fogva és hogy a börtönhatóságok elutasították orvosi ellátását. Később hasonló következtetésre jutott az Európa Tanács is.
   
Az amerikai Magynitszkij-törvény elfogadásának kulcslobbistája William Browder, a könyvvizsgáló egykori főnöke, a Hermitage Capital vezérigazgatója volt. A brit állampolgárságú Browdert 2005-ben kiutasítottak Oroszországból, 2013-ban Moszkvában adócsalás miatt 9 évi szabadságvesztésre ítélték távollétében.
   
Oroszország idén ismét eredménytelenül próbálkozott meg azzal, hogy Browdert felvetesse az Interpol által körözött bűnözők listájára. Jurij Csajka orosz főügyész október végén két levelet intézett Jeff Sessions amerikai igazságügyi miniszterhez. Az egyikben arra kérte, hogy indítson bűnvádi eljárást az orosz gazdaságból törvénytelen eszközökkel 1 milliárd dollárt kipumpált Browder ellen, a másikban pedig azt, hogy vizsgáltassa felül "a megalapozatlan és bűnöző személyek által kezdeményezett" Magnyitszij-törvény elfogadásának indoklását.

Kalkulátor ajánlónk:

Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor

Összeilletek-e a pároddal? Párkapcsolati kalkulátor

Mekkora az agyam a magyar átlaghoz képest