Tőkebefektetést keres? Mutatjuk, milyen esetekben érdemes az SZTA-hoz fordulni
Az év első negyedévében összesen 39 vállalkozás jutott 1,347 milliárd forint tőkéhez, ezek mindegyike tőkeemeléssel valósult meg kockázati tőkebefektetők által. Összehasonlításképpen, a mélypont a tavalyi első negyedévi 710 millió forint volt, míg 2016 első negyedévében a befektetések összértéke (elsősorban az akkor még aktív Jeremie-alapok zárási határideje miatt) 3,850 milliárd forintot tett ki.
Érdekes tendencia figyelhető meg a befektetett tőke mértéke és a tőkéhez jutott cégek számában: 2016-tól kezdve folyamatosan csökken az átlagosan befektetett összeg, ezzel szemben nő a megvalósult tranzakciók száma. Ennek egyik fő oka a Hiventures megjelenése: az új állami befektetőt a nagyszámú, ám egyenként kisösszegű, inkubációs (magvető fázis előtti) befektetések jellemzik a legnagyobb darabszámban.
Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy míg 2016 első negyedévben átlagosan 137 millió forintot fektettek be 28 cégbe, rá egy évre, 2017 első negyedében átlagosan 79 milliót 9 vállalkozásba, addig idén első negyedévben a 39 vállalkozás esetében az átlagos tranzakciós méret már csupán 35 millió forint volt.
A 39 befektetés közül a többség, számszerűen 27 előzmény nélküli, úgynevezett első körös befektetés volt, ezek tették ki a negyedévben elkönyvelt teljes befektetett összeg 87 százalékát.
A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. 4 tőkealapja elsősorban növekedési tőkeként funkcionál. A 22 milliárd forint keretösszegűre emelt Széchenyi Tőkebefektetési Alap, az Irinyi II. Kockázati Tőkealap és a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap is számottevő múlttal, ugyanakkor stabil növekedési kilátásokkal rendelkező vállalkozásokba fektet. Kedvelt befektetési célpontok továbbá a spinoff-cégek, hiszen ezeknél a vállalkozásoknál általában egy már bizonyított menedzsment kezd innovatív tevékenységbe. Bár kisebb tranzakciókat is megvalósíthatnak, a jellemző befektetési méret ezeknél az alapoknál 100-200 millió forint.
A tranzakciók méretét tekintve egyedülálló a magyar kockázatitőke-piacon a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, amely hazai középvállalatok tőzsdére lépései, illetve a nyilvános működésre való felkészülés kapcsán valósíthat meg befektetéseket. Ezek a tranzakciók jellemzően 1 milliárd forint értékűek lesznek, de 2 milliárdos befektetés is lehetséges. (Az alap legfeljebb 4,5 milliárd vagy – amennyiben az kisebb – a keretösszeg 15 százalékának megfelelő méretű tranzakciót bonyolíthat. A jelenlegi 13 milliárd forintos kerettel számolva jön ki a nagyjából 2 milliárdos felső határ.)
Fontos, hogy a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. alapjai minden esetben legfeljebb 49 százalékos tulajdonrészt szereznek, az alapkezelő csendestársként működik.
Kedvelt szektorok
Az első három hónapban a legtöbb tőke két szektorba áramlott: az összes tőkebefektetés 45 százaléka a fogyasztói szolgáltatások, illetve a közlekedés szektorba irányult, összesen 606 millió forint értékben. A legnagyobb befektetési értékű tranzakcióra ugyanakkor az élettudomány szektorban került sor egy 154 milliós befektetés keretében, amit két, egyenként 150 milliós befektetés követett a közlekedési iparágban.
Ami a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. iparági, illetve földrajzi fókuszát illeti, a társaság 4 tőkealapján keresztül gyakorlatilag a teljes hazai kkv-szektort lefedi. A Széchenyi Tőkebefektetési Alap elsősorban beszállító és exportorientált vállalkozásokat keres, míg az Irinyi II. Kockázati Tőkealap az Irinyi Terv kiemelt ágazataira – például a járműiparra és a gépgyártása – fekteti a legnagyobb hangsúlyt. A Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap (KMVA) célja a határon túli gazdasági kapcsolatok erősítése, a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap pedig a Budapesti Értéktőzsdére készülő középvállalatoknak nyújt finanszírozást.
Forrás: SZTAK Blog
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
