Történelmi mélypontra süllyedt az MNB alapkamat
Az alapkamat a tavaly augusztusi 7,00 százalékról, hét egymást követő 0,25 százalékpontos csökkentés után süllyedt a jelenlegi 5,25 százalékra. Ezen a rekordalacsony szinten korábban 2010. április-november között volt a jegybanki alapkamat. A következő döntés során, már az új jegybankelnök részvételével 5:2-re változhat a galambok aránya, nyár végéig pedig a két alelnököt is új személyek váltják.
A forintpiac a december-januári megingás után februárban stabilizálódott, és bár a 2012-esnél magasabb szinten mozog az EUR/HUF ráta, ez nem szegte kedvét a jegybankároknak. A kamatvágás mellett szólt a forint állampapírhozamok további csökkenése is, valamint hazánk sikeres dollárkötvény kibocsátása, amivel már az idei devizafinanszírozási igény több mint felét lefedte az Államadósság Kezelő Központ.
A döntés során az infláció sem jelenthetett akadályt, hiszen a fogyasztói árindex – elsősorban a bázishatás miatt – 3,7%-ra süllyedt januárban, a decemberi 5,0%-ról. Az év első hónapjában ráadásul még nem is érvényesült az energiaár csökkentés, hiszen csak februárban érkeztek meg az első idei számlák. A 10%-os árcsökkenés így további mérséklődést hozhat a fogyasztói árakban. A kormány tervei szerint pedig további rezsicsökkentő lépések vannak kilátásban, így még jobban eshet az inflációs mutató (ütemezéstől függően idén év vége felé, vagy jövő év elején). Bár az MNB elsősorban a mögöttes inflációs folyamatokat figyeli, az akár 3% alá is bekacsintó havi inflációs mutatóval könnyebb lesz alátámasztani a monetáris lazítást.
Éppen ezért számítunk arra, hogy a 4,5%-os szintig folytatódik a 25 bázispontos vágás-sorozat, így nyár elejére már elérhetjük a monetáris tanács külső tagjai által korábban egyensúlyinak jelölt kamatszintet. Ekkor azonban egy kis szünetet várunk. Ekkor az MNB várhatóan összegzi a kamatcsökkentő ciklus hatásait, áttekinti a globális pénzpiaci folyamatokat, és ennek függvényében dönthet a további lazításról - olvasható az Equilor közleményében.