További szigorítás, emelkedő kamatfelár várható a vállalati hitelezésben
A szűkös és dráguló finanszírozás a bankok hitelezési képességének romlásával, a veszteségek következtében előálló tőkehiánnyal van összefüggésben. A vállalatfinanszírozás feltételei az Európai Unióban is romlottak. A devizaalapú hitelek végtörlesztése és a banki különadó az ING szerint megtépázta a bankok tőkéjét, méghozzá éppen akkor, amikor a bázeli szabályok tovább szigorítják a tőkekövetelményeket. Az új előírások ugyan csak több év alatt fokozatosan lépnek életbe, de a bankoknak már készülniük kell a megfelelésre.
Miután azonban többségüknél hiányzik a tőkefelhalmozáshoz szükséges profit, mérlegszerkezetük optimalizálásával igyekeznek javítani helyzetükön, ami a kisebb tőkeigényű szolgáltatások felé tereli a tevékenységet. Emiatt csökken a hitelkínálat, ritkulnak a nagyvonalúan méretezett hitelkeret megállapodások, helyüket átveszik az ügyfél finanszírozási igényére pontosabban szabott hitelkeretek.
A folyamat ellentétes a vállalati igényekkel: a makrogazdasági bizonytalanságok, és a hitelkínálati környezet kiszámíthatatlansága miatt ugyanis a cégek inkább kibővítenék bankkapcsolataik számát, emelnék meglévő hitelkereteiket, vagy áttérnének a finanszírozási kötelezettséget jelentő keretek felállítására. "A vállalatok jelenleg elsősorban működő tőkefinanszírozási igényüket akarják biztosítani, ezért kereslet is elsősorban a forgóeszközhitelek iránt tapasztalható, beruházási hitelre kevésbé van kereslet.
Lényegében eltűntek a piacról a projekthitelek, helyettük a nagyvállalatok kisebb beruházásokra is általános vállalatfinanszírozási hitelt vesznek igénybe" - idézi a közlemény Cseresznye Andreát, az ING Bank igazgatóját. Az igazgató szerint a fejlesztésekhez, felújításokhoz ma leginkább csak több fajta forrás igénybevételével lehet finanszírozást szerezni. Jellemző arány például a negyed-negyed részben uniós támogatásból és állami hozzájárulásból, továbbá 20 százalékban önrészből és 30 százalékban hitelből finanszírozott beruházás.
A legkisebb kockázattal finanszírozható nagyvállalatok többek között a gyógyszeripar, az olaj- és gázipar, az energiaszektor, illetve a kiskereskedelem cégei. Vannak olyan ágazatok is, mint például a szállítmányozás, ahol a piaci konszolidáció eredményeként egy-egy nagyobb szereplő megerősödött az utóbbi időszakban, és így vált jól finanszírozhatóvá. A hitelek kamatfelárai a legjobb hitelképességű vállalatok számára is felfelé araszolnak. A hitel árát a jelen környezetben különösen növelheti az egyösszegű hiteligény mértéke; így például megdrágulnak a kimagaslóan nagy méretű konzorciális hitelek, amelyekhez több bankot kell bekapcsolni.
A vállalati hitelezés az ING Bank tapasztalata szerint Európa-szerte drágul, az euróövezet bankjai ugyanis többek között a görög kitettség miatt kerültek nehéz helyzetbe. Nemcsak a bankok válogatnak az ügyfelek között a szűkölő hitelpiacon, hanem a nagyvállalatok is jobban megnézik, mely bankkal létesítenek kapcsolatot. A sorozatos leminősítések miatt ugyanis egyre kevesebb a legjobb besorolású bank, és vannak köztük olyanok is, akik piaci kivonulást, vagy aktivitásuk visszafogását tervezik. Ez viszont nagyobb teret enged az "A" besorolású, a magyar piacon hosszú távon gondolkodó pénzintézetek számára - hangsúlyozta az ING Bank igazgatója a közleményben.
