Kitalálná melyik az Európai Unió leggazdagabb országa?
2015. 12. 12. 13:00
Továbbra is Luxembourg az Európai Unió leggazdagabb tagállama: vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a 28 tagú közösségben a nyugat-európai nagyhercegség.
Ez derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által pénteken kiadott jelentésből, amely a tavalyi végleges adatokat is tartalmazza.
Nincs változás abban sem, hogy 2012 és 2013 után tavaly is Bulgária volt az Európai Unió legszegényebb országa, amelynek lemaradása óriási még a középmezőnyhöz képest is. Magyarország mindkét kategóriában a lista utolsó negyedébe került 68, illetve 63 százalékos eredménnyel.
Tavaly Luxemburgban az egy főre jutó GDP 266 százaléka volt az uniós átlagnak. Jócskán lemaradva, a második helyen áll Írország, az átlag 134 százalékával. Az utolsó helyezett Bulgáriában ez az arány mindössze 47 százalékot tesz ki.
Összesen 11 tagállamban - Luxemburg és Írország mellett Hollandia (131 százalék), Ausztria (130 százalék), Dánia (125 százalék), Németország (124 százalék), Svédország (123 százalék), Belgium (119 százalék), Finnország (110 százalék), Nagy-Britannia (109 százalék) és Franciaország (107 százalék) - haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP.
Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriába ugyancsak 11 ország került be. Megközelítette az átlagot Olaszország (96 százalék) és Spanyolország (91 százalék), majd sorrendben Csehország (85 százalék), Málta (84 százalék), Szlovénia (83 százalék), Ciprus (82 százalék), Portugália (78 százalék), Szlovákia (77 százalék), Észtország (76 százalék) Litvánia (75 százalék) és Görögország (73 százalék) következik.
A maradék hat ország közül Lengyelországban és Magyarországon az egy főre jutó GDP egyaránt 68 százaléka volt az uniós átlagnak. A sereghajtó Lettországban 64, Horvátországban 59, Romániában 55, Bulgáriában pedig 47 százalékra rúg ez az arány.
Az egy főre jutó GDP ugyan gyakran használatos az országok jóléti szintjének mutatójaként, azonban nem feltétlenül alkalmas a háztartások életszínvonalának kifejezésére. Ez utóbbi célra jobban megfelel az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás.
Köszönjük megkeresését
Köszönjük megkeresését, kollégáink hamarosan felkeresik a megadott elérhetőségek egyikén.
Az AIC-mutatót nézve is Luxembourg az első, az EU-s átlag 141 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 51 százalékával. Az átlag fölött tíz ország teljesít: Luxembourg mögött Németország (123 százalék), Ausztria (122 százalék), Dánia (115 százalék), Nagy-Britannia (115 százalék), Belgium (114 százalék), Finnország (114 százalék), Hollandia (113 százalék), Franciaország (112 százalék) és Svédország (111 százalék).
Kalkulátoraink segítségével szinte mindent kiszámolhat!
Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriába 12 ország szerepel: Olaszország (98 százalék), Írország (96 százalék), Ciprus (90 százalék), Spanyolország (88 százalék), Görögország (83 százalék), Portugália (83 százalék), Litvánia (81 százalék), Málta (79 százalék), Szlovákia (77 százalék), Csehország (76 százalék), Szlovénia (75 százalék) és Lengyelország (74 százalék).
A maradék hat ország csoportját Észtország vezeti 68 százalékkal, majd Lettország következik 65 százalékkal, Magyarország 63 százalékkal, Horvátország 60 százalékkal, Románia 57 százalékkal, végül pedig Bulgária 51 százalékkal.
Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás területén az előző három év során nagyjából stabil volt a teljesítmény az országokban. Mindazonáltal 2012-höz képest egyértelmű javulás mutatkozott a balti köztársaságokban, Csehországban és Szlovákiában, Csökkenés pedig Olaszországban és Cipruson. (MTI)
---
Az Axel Springer megveszi a Politicót
az Axel Springer német kiadóvállalat a washingtoni Politico hírportál kiadóját, bővítve ezzel amerikai portfólióját - jelentették csütörtökön két amerikai lap, a The Wall Street Journal és a The New York Times internetes kiadásai.
Három partnerre lehet szükség a kormányalakításhoz Németországban
Németország második világháború utáni történetében először nem kettő, hanem három partnerre lehet szükség a kormányalakításhoz a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után - jelentette ki az egyik legtekintélyesebb német választási szakértő csütörtökön Berlinben.
Áruházakban és iskolákban is felvehető lesz az oltás Brüsszelben
Az új típusú koronavírus ellen védettek arányának növelése érdekében szeptembertől a belga főváros több nagyáruházában is lehetőség nyílik az oltásra - derül ki csütörtöki közlésekből. Brüsszelben októbertől újra kinyithatnak a zenés szórakozóhelyek, bár Belgiumban az elmúlt hét napban átlagosan négy százalékkal emelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma.
Új közép-európai keresleti igazgatót nevez ki a Mars
A Mars, a világ egyik legnagyobb édesség-, rágógumi-, élelmiszer- és kisállateledel-gyártója Daniela Hlavackovát nevezi ki új közép-európai keresleti igazgatójává. Daniela, aki korábban Szlovákia piaci igazgatója volt, most a régió négy országában - Csehországban, Romániában, Magyarországon és Szlovákiában – lesz felelős a marketingtevékenységért és az ezáltal ösztönzött növekedésért.
A vártnál nagyobb mértékben romlott a GfK német fogyasztói hangulatindexe
A vártnál nagyobb mértékben romlott a GfK német fogyasztói hangulatindexe szeptemberre. A gazdaságkutató intézet csütörtöki jelentése szerint szeptemberre vonatkozóan mínusz 1,2 pontra csökkent a fogyasztói hangulatindex az előző havi mínusz 0,4 pontról. Az elemzők kisebb esést, 0,7 pontot vártak.
