Tőzsdeünnep - A tőzsde élénkítését szorgalmazták tőkepiaci szakértők
Katona Zsolt, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója szerint a tőzsdei forgalom élénkülését segíti majd a 2013-ban bevezetendő új kereskedési rendszer, a Xetra, valamint a szintén jövőre induló árjegyzői rendszer is.
Lantos Csaba, a KELER Zrt. elnöke kifejtette: a tőzsde jelenlegi kereskedési rendszerének megvan ugyan az az előnye, hogy olcsó, de bizonyos értelemben zsákutcát jelent, mert a világ tőzsdéi más irányba mentek el, és a Xetra rendszert sokkal többen használják. Az árjegyzői rendszert a KELER elnöke a likviditás növelése szempontjából tartotta jó kezdeményezésnek.
Lantos Csaba felvetette azt is, hogy a tőzsdei elszámolás területén is lenne lehetőség olyan pozitív elmozdulásra, amely szintén segíthetné a forgalom bővülését, a magyar elszámolási rendszer ugyanis az egyik legszigorúbb. Mindazonáltal úgy vélte, hogy csak az innováció az, ami előrelendíti a piacot, ez jelenthet kiutat a jelenlegi apadó forgalomból.
Katona Zsolt kifejtette: a tőzsde "keményen" dolgozik azon is, hogy legyenek új bevezetések, és ezen a téren a kis- és közepes hazai vállalatok mellett célpontok az állami vállalatok is.
Az állami vállalatok tőzsdei megjelenése mellett érvelt Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója is, aki szerint az állami vagyon jól hasznosítható a tőzsdén is. Erre példaként említette a részben állami tulajdonú Richter által kibocsátott átváltoztatható kötvényeket, amelyek a költségvetésnek is bevételt jelentettek. Vízkeleti Sándor "családi ezüstnek" nevezte a Magyar Villamos Műveket. Egy ilyen blue chip részvény bevezetése véleménye szerint hatalmasat lendíthetne a tőzsdén.
A beszélgetésen a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről résztvevő Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkár azonban kijelentette: rövid távon nem lát lehetőséget állami cég tőzsdére vitelére. Hozzátette, hogy a közelmúlt jogszabályi változásai nem ebbe az irányba mentek, a nemzeti vagyonról szóló törvény ugyan konkrét tiltást nem tartalmaz erre vonatkozóan, de filozófiájában nem ebbe az irányba mutat.
Az új termékek bevezetése mellett a tőzsde fontosnak tartja a kisbefektetők oktatását, a pénzügyi kultúra terjesztését is. A BÉT vezérigazgatója megemlítette, hogy a 27 ezer milliárd forint hazai lakossági megtakarításból mindössze 400 milliárd forint van tőzsdei részvényekben, és ez európai viszonylatban nagyon alacsony arány.
Lantos Csaba szerint a lakossági megtakarítások mobilizálása keresletélénkítő hatással lehetne a tőzsdére. Elmondta, hogy Magyarországon a lakossági megtakarítások 8 százaléka készpénzben van, ez nemzetközi összehasonlításban nagyon magas arány. Szintén magas, 93 százalékos a saját tulajdonú lakások aránya, és ez szavai szerint "holt tőke" a gazdaság számára. Véleménye szerint a zárt társaságokban lévő lakossági megtakarításokat is át lehetne terelni a nyilvánosság irányába, mindezekhez pedig megfelelő szabályozási ösztönzőkre volna szükség.
Katona Zsolt szerint a szabályozási környezet is fontos az értékpapírpiac élénkítéséhez, és úgy vélte, hogy ebből a szempontból a pénzügyi tranzakciós adó negatív hatású lehet, ha értékpapírszámlához kapcsolódó forgalomra is vonatkozik. Pozitív kezdeményezésként értékelte viszont a nyugdíj-előtakarékossági és a tartós befektetési számla korábbi bevezetését. (MTI)
