Tucatnyi adómódosítási javaslatokról döntött a kormány
2009. 06. 17. 16:50
Döntött a kormány arról, hogy a béren kívüli juttatásoknál - cafetéria - 25 százalékos lesz az adókulcs, és megszűnik a 400 ezer forintos összeghatár - közölte a kormányszóvivő a szerdai tájékoztatón, miután a kormány döntött arról, hogy melyek azok az adómódosítási javaslatok, amelyeket támogat - tudósít az MTI. (ProfitLine.hu)
A kabinet, a bizottsági módosító indítványokkal együtt, összesen több mint ötven, a jövő évi adótörvény-javaslatot módosító indítványt fogadott be. Az OÉT-tel való pénteki tárgyalást követően a kabinet arról döntött, hogy a béren kívüli juttatások közül a kedvezményes kulcs alá tartozzon a helyi közlekedési bérlet, az üdülési csekk (a minimálbér összegéig), a melegétkezési-jegy (havi 18 ezer forintig), az önkéntes pénztári befizetések (a minimálbér feléig), az iskolarendszerű képzés (a minimálbér 2,5-szereséig), valamint az iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 százalékáig). Továbbra is adómentes maradna a munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosított számítógép- és internethasználat. A kormány rendeletet hoz arról, a földhivatalhoz idén június 30-ig benyújtott lakóingatlan eladásról szóló szerződések esetében teljes egészében a 20 százalékos áfa-kulcsot kell alkalmazni. Szintén ide tartozik, hogy a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás még ez év nyarán, várhatóan július elején, a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs alá kerül. A kormányszóvivő felidézte: az elfogadott módosító indítványok között van az is, hogy mentes lesz az ingatlanadó megfizetése alól a szakszervezet tulajdonában álló üdülő, ha az üdülőt az üzemeltetési időszaka alatt képződő vendégéjszakák legalább 50 százalékában szakszervezeti tag vagy annak közeli hozzátartozója veszi igénybe. Szollár Domokos a bizottsági módosítók kapcsán hozzátette: a helyi iparűzési adónál a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy ezt az adóhivatal szedje be a jövő évtől, ugyanakkor az önkormányzatoknak mérlegelési joguk lesz, hogy a területükön lévő vállalkozások közül melyik kapjon mentességet ennek fizetése alól, illetve mekkora legyen a kivetett adó mértéke. A szóvivő emlékeztetett, hogy a parlamenthez beterjesztett törvényjavaslat még azzal számolt: az APEH által beszedett iparűzési adót a központi adóhatóság a befizetési határidőt követően legfeljebb 35 napon belül továbbítja a helyi önkormányzatoknak, de az önkormányzatokkal folytatott legutolsó egyeztetések alapján a kormány módosította javaslatát. Az új javaslat szerint az átutalás a befizetési határidőt megelőző munkanapon megtörténik - szögezte le a kormányszóvivő. Mint mondta, szabályozzák azt is, hogy az APEH hogyan utalja át márciusban és szeptemberben az előlegeket, valamint milyen elszámolási formában zárja le az adóévet decemberben és májusban. Ennek az a lényege, hogy az önkormányzatok semmiképpen sem juthatnak kevesebb pénzhez, mint amennyi iparűzési adót befizetnek a vállalkozók - hangsúlyozta Szollár Domokos. Felhívta a figyelmet: a tervezett szabályozás azt eredményezi, hogy a központi költségvetés az iparűzési adónál előfinanszírozást biztosít az önkormányzatok számára, mivel elsősorban az előlegfizetésnél nem a befizetett, hanem a bevallott összegeket utalja az APEH, s csak később korrigál. Szollár Domokos a vagyonadóról szólva kiemelte, hogy az adó mértéke változott a korábbi tervekhez képest: a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok esetében 0-30 millió forint között 0,25 százalék, 30-50 millió forint között 0,35 százalék, 50 millió forint felett pedig 0,5 százalék lesz jövőre a három kulcs. Hozzátette, hogy továbbra is megmarad az a rendelkezés, miszerint a 30 millió forint alatti lakóingatlanok tulajdonosai mentesülnek az adó megfizetése alól, de változás lenne az, hogy ez a mentesség csak akkor járna, ha az adóalanynak legalább 50 százalékos tulajdonában van az ingatlan, amelyben életvitelszerűen benne is lakik. Nem kellene adó fizetni akkor sem, ha az adóalanynak több lakóingatlanban - lakásban vagy üdülőben - van tulajdona vagy vagyoni értékű joga, és ebből a második forgalmi értéke a 15 millió forintot nem éri el - közölte.
A kabinet, a bizottsági módosító indítványokkal együtt, összesen több mint ötven, a jövő évi adótörvény-javaslatot módosító indítványt fogadott be. Az OÉT-tel való pénteki tárgyalást követően a kabinet arról döntött, hogy a béren kívüli juttatások közül a kedvezményes kulcs alá tartozzon a helyi közlekedési bérlet, az üdülési csekk (a minimálbér összegéig), a melegétkezési-jegy (havi 18 ezer forintig), az önkéntes pénztári befizetések (a minimálbér feléig), az iskolarendszerű képzés (a minimálbér 2,5-szereséig), valamint az iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 százalékáig). Továbbra is adómentes maradna a munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosított számítógép- és internethasználat. A kormány rendeletet hoz arról, a földhivatalhoz idén június 30-ig benyújtott lakóingatlan eladásról szóló szerződések esetében teljes egészében a 20 százalékos áfa-kulcsot kell alkalmazni. Szintén ide tartozik, hogy a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás még ez év nyarán, várhatóan július elején, a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs alá kerül. A kormányszóvivő felidézte: az elfogadott módosító indítványok között van az is, hogy mentes lesz az ingatlanadó megfizetése alól a szakszervezet tulajdonában álló üdülő, ha az üdülőt az üzemeltetési időszaka alatt képződő vendégéjszakák legalább 50 százalékában szakszervezeti tag vagy annak közeli hozzátartozója veszi igénybe. Szollár Domokos a bizottsági módosítók kapcsán hozzátette: a helyi iparűzési adónál a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy ezt az adóhivatal szedje be a jövő évtől, ugyanakkor az önkormányzatoknak mérlegelési joguk lesz, hogy a területükön lévő vállalkozások közül melyik kapjon mentességet ennek fizetése alól, illetve mekkora legyen a kivetett adó mértéke. A szóvivő emlékeztetett, hogy a parlamenthez beterjesztett törvényjavaslat még azzal számolt: az APEH által beszedett iparűzési adót a központi adóhatóság a befizetési határidőt követően legfeljebb 35 napon belül továbbítja a helyi önkormányzatoknak, de az önkormányzatokkal folytatott legutolsó egyeztetések alapján a kormány módosította javaslatát. Az új javaslat szerint az átutalás a befizetési határidőt megelőző munkanapon megtörténik - szögezte le a kormányszóvivő. Mint mondta, szabályozzák azt is, hogy az APEH hogyan utalja át márciusban és szeptemberben az előlegeket, valamint milyen elszámolási formában zárja le az adóévet decemberben és májusban. Ennek az a lényege, hogy az önkormányzatok semmiképpen sem juthatnak kevesebb pénzhez, mint amennyi iparűzési adót befizetnek a vállalkozók - hangsúlyozta Szollár Domokos. Felhívta a figyelmet: a tervezett szabályozás azt eredményezi, hogy a központi költségvetés az iparűzési adónál előfinanszírozást biztosít az önkormányzatok számára, mivel elsősorban az előlegfizetésnél nem a befizetett, hanem a bevallott összegeket utalja az APEH, s csak később korrigál. Szollár Domokos a vagyonadóról szólva kiemelte, hogy az adó mértéke változott a korábbi tervekhez képest: a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok esetében 0-30 millió forint között 0,25 százalék, 30-50 millió forint között 0,35 százalék, 50 millió forint felett pedig 0,5 százalék lesz jövőre a három kulcs. Hozzátette, hogy továbbra is megmarad az a rendelkezés, miszerint a 30 millió forint alatti lakóingatlanok tulajdonosai mentesülnek az adó megfizetése alól, de változás lenne az, hogy ez a mentesség csak akkor járna, ha az adóalanynak legalább 50 százalékos tulajdonában van az ingatlan, amelyben életvitelszerűen benne is lakik. Nem kellene adó fizetni akkor sem, ha az adóalanynak több lakóingatlanban - lakásban vagy üdülőben - van tulajdona vagy vagyoni értékű joga, és ebből a második forgalmi értéke a 15 millió forintot nem éri el - közölte.
Nyugdíj: 260 ezer forintos támogatást javasolnak
Automatikus pénztári beléptetés, vonzóbb munkáltatói hozzájárulás és magasabb állami támogatás: több változtatást is szorgalmaz az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége annak érdekében, hogy az önkéntes pénztárak nagyobb szerepet kapjanak az időskori pénzügyi biztonság megteremtésében. Egy országos felmérés szerint a magyar munkavállalók is támogatják az elképzeléseket.
Ellenőrzi a rendőrség a vezetés közbeni mobilozást
A vezetés közbeni mobiltelefon-használatra koncentráló fokozott közlekedésbiztonsági ellenőrzést tart október 5. és 11. között a magyar rendőrség, csatlakozva az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata Műveleti Csoportjának (ROADPOL Operation Group) kezdeményezéséhez - jelentette be az Országos Rendőr Főkapitányság (ORFK) a police.hu-n pénteken.
Horvát kormányfő: két éven belül megindulhat a gázszállítás Németországba
Horvátország akár két éven belül megkezdheti a földgáz szállítását a krki LNG- (cseppfolyósított földgáz) terminálról Németországba - jelentette ki Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök Zágrábban pénteken, miután tárgyalt Markus Söder bajor kormányfővel.
A 2025-ös eredményekre építve a WING Csoport kiemelkedő, kétszámjegyű növekedést ért el 2026 első félévében
A WING Csoport árbevétele 41 százalékkal, EBITDA-ja 23 százalékkal nőtt 2026 első félévében az előző év azonos időszakához képest. A Csoport mérlegfőösszege június végén 1 358 milliárd forintot tett ki, eszközállományának közel 63 százaléka Lengyelországban és Németországban található.
Horvátországban 4,7 százalékra gyorsult az infláció szeptemberben
Horvátországban szeptemberben 4,7 százalékra gyorsult az éves infláció az augusztusi 4,2 százalékról - közölte első becslésében a horvát statisztikai hivatal pénteken. Augusztushoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,9 százalékkal emelkedtek. Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök szerint a kormány intézkedései nélkül az infláció mintegy 7 százalék lenne.
OTP Bank: idén 1,7 százalékkal, jövőre 2,5 százalékkal bővülhet a magyar GDP
A nyári aszály, a paksi atomerőmű leállása és az iráni háború ellenére a magyar gazdaság három és fél év stagnálás után lendületet vehet az idén; 2026-ban 1,7 százalékkal, jövőre 2,5 százalékkal nőhet a GDP - vélik az MTI-nek küldött legfrissebb negyedéves elemzésükben az OTP Bank szakértői.
Az ukrán parlament közzétette a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló törvényjavaslatot
Az ukrán parlament közzétette a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásról szóló törvényjavaslat szövegét. A törvényjavaslat célja az anyanyelvi oktatáshoz való jog biztosítása az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek és őslakos népek képviselői számára - olvasható a kijevi törvényhozás honlapján.
Az AI lehet a távközlési szektor növekedési motorja, de a szakemberhiány fékezi az áttörést
A távközlési vezetők szinte egyöntetűen jelentős hatékonyság javulást várnak a mesterséges intelligenciától, ugyanakkor az érdemi előrelépést több tényező is lassítja. Az EY-Parthenon kétévente elkészített globális Telco of Tomorrow tanulmánya szerint a sikeres transzformációhoz a cégeknek nemcsak technológiai fejlesztésekre, hanem a munkatársak átképzésére és új üzleti modellek kiépítésére is fel kell készülniük.