Tudomány vagy áltudomány - Mit tegyünk, ha vizsgálódik a NAV?
Az évek során a komoly és tudományos jellegű tanulmányokon túl sok esetben kevésbé megalapozott tanulmányok is születtek. Ezt tapasztalva az adóhatóság keresztes hadjáratot indított az áltudományos tanulmányokkal szemben, és ellenőrzései során rendszeresen vizsgálja, hogy a társaság által befogadott tanulmány eléri-e a K+F minősítés szintjét.
„Ezen logika mentén a NAV az elmúlt időszakban számos társaságnál állapított meg innovációsjárulék-hiányt, amely a fizetendő pótlékokkal és bírságokkal együtt többször 100 millió forintos nagyságrendekre is rúgott” – mondta Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
A K+F tanulmányokkal kapcsolatos vizsgálódásnál a NAV szakértőként rendszerint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát (SZTNH) rendeli ki, hogy minősítse az adózó tanulmányait K+F szempontból. A gyakorlat azt mutatja, hogy az SZTNH sok esetben megtagadja a K+F minősítést; ez szabad utat ad az adóhatóságnak, hogy a társasággal szemben megállapítást tegyen és bírságot szabjon ki.
„Sokszor előfordul, hogy az adóhatóság kifejezetten a K+F tanulmányok megfelelőségének vizsgálata miatt indít felülellenőrzést egy lezárt adóév tekintetétben. Azaz, azok sem érezhetik biztonságban magukat, akiknek az adott adóévét az adóhatóság korábban már vizsgálta.” – emelte ki Fehér Tamás.
Mit tegyünk, ha vizsgálódik a NAV?
A tapasztalatok szerint a K+F tanulmányokkal kapcsolatos megállapításait az adóhatóság a bíróságok előtt is meg tudja védeni. Sok esetben azonban az adózók eredményesen vehetik fel a küzdelmet a NAV-val szemben. Annak ellenére, hogy a jogszabály kifejezetten nevesíti az SZTNH-t mint kirendelhető szakértőt, nem feltétlenül megalapozott ezen hatóság kirendelése minden K+F minősítési ügyben. Különösen kétségbe vonható a hivatal kirendelése olyan ügyekben, amelyekben valamilyen speciális (például informatikai) szakértelemre van szükség.
Tudni kell, hogy az SZTNH szakvéleményével szemben a jogszabály ugyanazokat az elvárásokat támasztja, mint bármely szakvéleménnyel szemben: teljes körűnek és aggálytalannak kell lennie. Ha a szakvéleményben önellentmondás vagy logikai hiba fedezhető fel, akkor alappal kérhető az SZTNH véleményének felülvizsgálata vagy esetleg új szakértő kirendelése.
A bírósági gyakorlat szerint annak megállapításához, hogy a tanulmány eléri-e a K+F minősítést nem elegendő, ha a NAV csak a kutatás egy kiragadott szakaszát (így például az adott üzleti évben elvégzett kutatást) minősíti. A NAV köteles a kutatás egészét vizsgálni, így azt, hogy a tanulmányt megrendelő társaság az adott kutatási tevékenységgel milyen eredményt ért el – még akkor is, ha az eredmény nem közvetlenül az adott tanulmánynak köszönhető.
Vonjuk be a tanulmány készítőjét
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint, ha a NAV eljárást indít, mindenképpen célszerű már a lehető legkorábbi szakaszban a kutatást végző és a tanulmányt készítő céget bevonni. Ők tudják a leghitelesebben elmagyarázni, hogy az általuk végzett munka miért minősül kutatás-fejlesztésnek, és ezért ők a legalkalmasabbak arra is, hogy az SZTNH véleményében szereplő hibákra, önellentmondásokra felhívják a figyelmet.
A NAV esetleges elmarasztaló döntése esetén a társaság a tanulmány készítőjével szemben kártérítési igénnyel léphet fel. „Ha ugyanis a kutatócéggel kötött szerződés kimondja, hogy a tanulmánynak el kell érnie a K+F jelleget és alkalmasnak kell lennie az innovációs járulék csökkentésére, úgy ha a tanulmány ezen minősítésnek nem felel meg, megállapítható a kutatócég hibás teljesítése.” – véli Fehér Tamás. Egy ilyen esetben a Ptk. által megkövetelt kárenyhítési kötelezettség miatt is fontos, hogy a tanulmányt készítő társaság már a NAV-val szembeni eljárásban lehetőséget kapjon az általa készített tanulmány megvédésére.
