Túlzottdeficit-eljárás, avagy elnéző szigor helyett komoly szigor
Szigorúbban, ha az állam- és kormányfők júniusi csúcsértekezlete, vagyis az Európai Tanács is elfogadja az EU-beli gazdasági kormányzásra vonatkozó, új szabályokat - ami igen valószínű -, és az Európai Parlament is megszavazza az újdonságokat - erre a szavazásra még nincs időpont kijelölve. Ami a konvergenciajelentéseket illeti, vagyis azt, hogyan-miként remélik a tagországok a hazai össztermékhez képest 3 százalék alá csökkenteni az éves államháztartási hiányukat, illetve 60 százalék alá szorítani a kormányzati adósságukat - ezt az 1997-es Stabilitási és Növekedési Paktum előírásai szerint vizsgálják meg. Ezt a paktumot módosítja az új szigor.
A Paktumot négy pontban szigorítják, és két új rendelet is lesz. A javaslatok célja erősíteni a költségvetési politikák felügyeletét, bevezetni a nemzeti költségvetési keretrendszerre vonatkozó rendelkezéseket, illetve szigorúbban alkalmazni a végrehajtási intézkedéseket a követelményeket nem teljesítő tagállamokkal szemben. A cél a gazdaságpolitikák felügyeletének szélesítése, lehetőséget teremtve arra, hogy már a "túlzott egyensúlyhiányban" lévő tagállamokkal szemben is pénzügyi szankciókat alkalmazzanak. A makrogazdasági egyensúlyhiány kockázatát gazdasági mutatók "eredménytáblájával", afféle tesztlappal szembesítve fogják értékelni.
A túlzottdeficit-eljárás alá kerülő euróövezeti országok alapesetben a GDP 0,2 százalékának megfelelő, nem kamatozó letétet fizetnek. A letét bírsággá változik a korrekciós határidőt elmulasztó országok számára, amelyek kieshetnek az EU-alapok kedvezményezettjei közül is. A letét és a bírság intézménye és mértéke nem új, már az eredeti Stabilitási és Növekedési Paktum előírta, de új, hogy már a költségvetési veszélyzóna felé tartó országoknak is kauciót kell majd adniuk kamatozó letét formájában. Új az is, hogy az államháztartási hiánnyal egyenlő elbírálás alá esik majd a túlzott államadósság, alapesetben a 60 százaléktól való eltérés évi egyhuszados csökkentésének kötelezettségével.
Újdonság a költségvetésen kívüli folyamatokat is szemlélő "túlzott egyensúlyhiány-eljárás", ha valamely országban az euróövezet működését veszélyeztető pénzügyi-gazdasági egyensúlytalanságok alakulnak ki. Ehhez egyebek között a fizetési mérleget, a makrofolyamatokat, a köz- és a magánadósság alakulását figyeli majd a brüsszeli bizottság. Az ilyen eljárás alá kerülő euróövezeti országoknak a GDP 0,1 százalékának megfelelő bírságot kell majd fizetniük évente mindaddig, amíg a miniszteri tanács nem mentesíti őket.
És főleg új lesz az eljárás rendje: a tesztlap alapján, illetve a túlzottdeficit- és a túlzott egyensúlyhiány-eljárás alá kerüléssel, majd a határidő-mulasztással egyidejűleg automatikusak lesznek a szankciók az Európai Bizottság ajánlása alapján, hacsak a miniszteri tanács minősített többséggel vissza nem utasítja az ajánlást, ekképp mentesítve a delikvenst. Ezt nevezik "fordított többségi" szavazásnak. Eddig éppen ellenkezőleg, az EU-bizottsági ajánlások aktív egyedi jóváhagyása kellett a miniszteri tanácsban minden szankciófokozathoz. E halogató, politikailag is befolyásolható mechanizmus miatt büntetésre nem is volt példa az euróövezet 1999-es megalakulása óta, pedig a határsértők számosan voltak és vannak.
Ami nem változik: az euróövezeten kívüli EU-tagországokat ezentúl sem fenyegeti közvetlen pénzügyi szankció, csak - amire eddig szintén sosem volt példa - a közös támogatási alapokból való részesülés korlátozásától tarthatnak. Mindazonáltal a tapasztalat az, hogy a deficitek és közadósságok eddig nem az EU-beli szigor ciklusait, hanem a gazdasági ciklust követték. Az elmúlt évtized eleji, sorozatos német és francia hiánykorlátsértések tanulságaként az EU eltekintett a szankcióktól, lazította a korrekciós határidőket, enyhítette a szigort. Viszont az euróövezeti országok összesített államháztartási hiánya a nagyobb szigor idején, 2003-ban érte el korábbi csúcsát 3,1 százalékon, majd éppen a brüsszeli szigor enyhülése közben csökkent 2007-re - a világválság előtti utolsó "békeévre" - 0,6 százalékra, a kormányzati adósság pedig a 2005-ös 70,1 százalékos csúcsról 2007-re 66,2 százalékra apadt.
Az utolsó hivatalos összesítés szerint 2009-ben az euróövezet összesített hiánya a GDP 6,3 százaléka volt, és az EU-bizottság tavalyra is 6,3 százalékot, idénre 4,6 százalékot, 2012-re 3,9 százalékot valószínűsít. A kormányzati adósság 2009-ben az euróövezeti össz-GDP 79,1 százalékával ért el. tavalyra 84,1 százalékot, idénre 86,5 százalékot, 2012-re 87,8 százalékot vár a brüsszeli bizottság. Az intézkedések tehát sürgősek, mert megnyugtatják a tőkepiacokat, még ha a siker most is inkább a gazdasági ciklustól függ majd. Mindenesetre valamelyest az eddigi eljárásrendet is minősíti az, hogy az EU 27 tagállama közül jelenleg 24 ellen folyik túlzottdeficit-eljárás, a legrégebben - 2004. július óta - Magyarország ellen. A szerencsés kimaradók: Luxemburg, Svédország és Észtország. (MTI)
