ÚMVP-s átcsoportosítás az élelmiszer-ipari fejlesztésekre – Pénzelvonás az állattartó telepeknél
Az átcsoportosítás részeként az állattartó telepek korszerűsítésének harmadik programjától (ÁTK3) 2,5 milliárd, a nyersszesz-nyersolaj diverzifikációs támogatásából 2,8 milliárd, a szakképzési-tájékoztatási tevékenységből pedig 0,5 milliárd forintot von el a minisztérium. A VM az ÁTK3-as forrásokat most annak ellenére kurtítja meg, hogy ott is kétszeres-háromszoros az igény a meglévő pénzkerethez képest, ráadásul a tárca – emlékeztetnek szakértők – a drasztikus takarmánydrágulás időszakában veszi el az esélyt az állattenyésztőktől, hogy versenyhátrányukat csökkentsék.
A 2009 végén benyújtott ÁTK3-as telepkorszerűsítési kérelmeket még nem bírálta el a tárca, mivel egyelőre arra vár, hogy a korábban meghirdetett, ÁTK1-es és ÁTK2-es jogcímekről mennyi forrást helyezhet át. Ez utóbbiaknál ugyanis várhatóan számos nyertes pályázó visszamondja a támogatásokat, mert nem tudja megvalósítani állattenyésztési beruházásait a hitelhiány, a természeti csapások és a takarmánydrágulás miatt.
Összesen 21,372 millió eurót csoportosít át az ÚMVP-n belül a VM a mezőgazdasági termékek értéknövelő (elsődleges élelmiszer-ipari feldolgozást célzó) beruházásaira. A pénzáthelyezést az indokolja, hogy e jogcímnél forráshiány lépett fel. A tárca a nyersszesz-nyersolaj diverzifikációs támogatásából várhatóan 10,217 millió eurót (2,8 milliárd forintot), az ÁTK3-ból 9,28 millió eurót (2,5 milliárd forintot) a szakképzési-tájékoztatási tevékenységektől 1,874 millió eurót (0,5 milliárd forintot) helyez át.
Az elképzeléseket az ÚMVP monitoring bizottsága a közelmúltban jóváhagyta. A minisztérium az átcsoportosított összegeket elsősorban azokra a mezőgazdasági értéknövelési kérelmekre kívánja fordítani, amelyeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) még tavaly tavasszal – forráshiányra hivatkozva – elutasított. Az érintettek a döntések miatt keresletleveleket nyújtottak be, amelyeket az MVH új vezetése az esetek zömében nem vitt perre. Ehelyett újraértékelte a kérelmeket, és megállapította, hogy jelentős részük mégis eléri a támogatási küszöböt.
Az ÁTK3-nál ugyanakkor a tárca a támogatásokat annak ellenére kurtítja meg, hogy ott is kétszeres-háromszoros a túligénylés az elkülönített pénzekhez képest. E jogcímre az ágazati szereplők 664 kérelmet nyújtottak be 2009 november 15. és december 15. között. Az együttes pénzigény eléri a 100 milliárd forintot, miközben a felhasználható keretet egyes források 20-30 milliárd, mások 40-50 milliárd forintra teszik.
Ágazati információink szerint az ÁTK3-as pályázatokat az MVH még nem bírálta el, mert egyelőre nem tisztázott, mennyi lehet a program végleges támogatási kerete. Miközben a VM most 2,5 milliárd forintot elvon, a korábban kiírt ÁTK1-es és ÁTK2-es jogcímekből az ÁTK3 számára források maradhatnak meg. Az egyes és kettes telepkorszerűsítési programoknál ugyanis valószínűsíthető, hogy több állattenyésztő vállalkozás visszamondja megnyert támogatásait, mert tervezett beruházásait nem tudja megvalósítani a hitelhiány, a természeti csapások és a takarmánydrágulás miatt.
A VM ugyanakkor – vélik szakértők – „egy bátor döntéssel” nagyobb pénzügyi mozgásteret teremthetne, ha száz százalék helyett 120 százalékban kötné le a forrásokat az összesen 1350 milliárd forintnyi támogatást közvetítő ÚMVP-ben. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy mindig kevesebb pályázat valósul meg a beadottnál. A korábban kifutott agrár- és vidékfejlesztési operatív programban (avop) például 115 százalékos lekötéssel lehetett 97-98 százalékos pénzfelhasználást elérni – hívják fel a figyelmet.
Szintén szakértők mutatnak rá arra is, hogy a hazai állattenyésztés korszerűsítését szolgáló támogatások kurtításának időzítése különösen fájdalmas lehet az ágazat szereplői számára. Az elmúlt időszak takarmányár-robbanása ráirányította a figyelmet arra, hogy a korszerűtlen technológia gyakorlatilag behozhatatlan versenyhátrányt okoz a tenyésztők számára.
Míg ugyanis alacsonyabb takarmányárak mellett a kevésbé korszerű technológiából fakadó, gyengébb takarmány-hús konverziós mutatókat részben kompenzálni lehet más területek kisebb költségmegtakarításaival, addig a jelenlegi magas takarmányárak mellett ez már képtelenség. Mivel a legtöbb szakértő abban is egyetért, hogy rövid távon az egy-két évvel ezelőtti, olcsóbb takarmányok időszaka "nem jön vissza", így a magyar állattenyésztés fennmaradása, esetleges növekedése csak további jelentős telepfejlesztési beruházásokkal képzelhető el. (Agromonitor)
