Új kötetben kerülnek bemutatásra a legújabb médiatrendek
Dr. Fehér Katalin újmédia-kutató, a BGE Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa Digitalizáció és új média. Trendek, stratégiák, illusztrációk című kötete számos esettanulmányt feldolgozva mutatja be a legfrissebb digitális technológiai trendeket, és azok hatásait az üzleti életre, a társadalomra. A BGE Kutatóműhelye által rendezett könyvbemutatón a szerző kiemelte: a digitalizáció eredményeként atomokból bitekre váltunk, a mindennapokban használt digitális eszközök és megoldások mögött álló technológiák és összefüggések azonban az átlag felhasználó számára nem (át)láthatók. A tankönyvként és szakkönyvként egyaránt hasznos kiadvány ezt az összefüggésrendszert és főbb trendjeit igyekszik áttekinteni.
A gyakorlatias szemlélettel összeállított munka egyaránt ajánlott kereskedelmi és marketing, közgazdasági, társadalomtudományi, bölcsész és gazdaság-informatikai képzések oktatóinak és hallgatóinak, valamint reklámmal, médiával, marketinggel, PR-ral, felhasználói dizájnnal, adatelemzéssel, hálózatkutatással, mesterséges intelligenciával és IT-val foglalkozó szakembereknek. A kötet a közép- és hosszú távú tervezést és kutatást támogatja az említett szakterületeken.
A könyvbemutatón Dr. Fehér Katalin kiemelte: a digitális trendek technológiai fejlődés által diktált tempónak megfelelően változnak, amelyekhez a társadalom és az egyén kis késéssel reagálva alkalmazkodik. A nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a digitális újdonságok alkalmazásában az egyes felhasználók és az üzleti szféra jár élen, míg a leglassabban a politika és a közigazgatás fogadja be a változásokat. Dr. habil. Horváth Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense kiemelte: az üzleti szférában a marketing területén jól látszik a digitális fejlődés hatása. A professzionális, vállalati szinten kontrollált kampányok mellett egyre inkább azzal egyenrangú szerepet töltenek be a közösségi médián keresztül a felhasználók által megosztott tartalmak, ajánlások, kommentek. A nagy kérdés, hogyan reagálnak minderre a vállalatok, szabad teret nyitnak-e a fogyasztói megnyilvánulásoknak.
A gyorsan változó digitális trendek között elsősorban a folyamatosan növekvő adathasználat bizonyul állandónak. Az emberiség ma már két év alatt termel akkora mennyiségű adattömeget, mint amennyit korábban összesen. Prof. Dr. Nemeslaki András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem intézetvezető egyetemi tanára rámutatott: az Y és Z generáció tagjai a mind szélesebb online jelenlét érdeklében szinte fenntartások nélkül mondanak le az adatvédelemről, a személyes információ biztonságáról. Hangsúlyozta, a közigazgatás ugyan valóban lassabban alkalmazkodik a technológiai fejlesztésekhez, ám ez köszönhető annak is, hogy az államnak minden esetben meg kell vizsgálnia a jogi és biztonsági kockázatokat.
Dr. Ságvári Bence, az MTA Társadalomtudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa rámutatott: manapság az üzleti döntésekben hatalmas szerepet játszanak az automata döntést működtető algoritmusok. Például a Facebook vagy a Netflix is a felhasználóktól begyűjtött adatok alapján válogat és ajánl tartalmakat. Hozzátette, a következő évtized arról szól majd, hogy ezek az automatizált döntések hogyan lépnek ki az üzleti felhasználás területéről és jelennek meg a politika, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás terén.
A programot Dr. Veszelszki Ágnes, az ELTE egyetemi adjunktusa moderálta. Összefoglalásában az átalakuló szakmák és tudományos megközelítések átfogó változására hívta fel a figyelmet a társadalom, az üzleti élet és a tudomány számára.
