Újabb kamatcsökkentés Izlandon, 8,5 százalékra
A bank utoljára március 17-én csökkentett kamatot, ugyancsak fél százalékponttal. 2008 őszén, az izlandi bankrendszer összeomlásakor még 18 százalék volt az alapkamat.
Az izlandi gazdaság kezd stabilizálódni a fennállása óta legsúlyosabb recesszió után, - a tavalyi utolsó negyedben már 3,3 százalékos volt a növekedés az előző negyedhez képest - de a bank úgy ítélte meg, hogy a gazdasági élénkülést további kamatcsökkentéssel kell támogatni.
Negatívról stabilra javította Izland államadós-osztályzatának kilátását mintegy két hete a Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő intézet, miután a súlyos adósságválsággal küzdő ország újabb forrásokhoz jutott a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).
Izland 160 millió dollárhoz jutott az IMF 2,1 milliárd dolláros készenléti hitelkeretéből. Az összeget hónapokig visszatartotta az IMF az úgynevezett Icesave-vita rendezetlenségére hivatkozva. A héten azonban a nemzetközi pénzügyi szervezet igazgató tanácsa végül felszabadította a kérdéses részletet, és az IMF hitelkeretét további 2,5 milliárd dollárral kiegészítő észak-európai országok is úgy döntöttek, hogy folytatják Izland támogatását.
Ez nagymértékben javítja a külső likviditást és növeli a bizalmat Izland iránt - írta a kilátás javításához fűzött pénteki elemzésében a Moody's. A hitelminősítő április elején rontotta stabilról negatívra Izland még éppen befektetői szintű államadós-osztályzatainak kilátását, arra hivatkozva, hogy az Icesave-vita megoldásának elhúzódása veszélyezteti az izlandi gazdaság talpra állását, mert akadályozza a tőkebeáramlás újraindulását.
A vita azért jutott holtpontra, mert az izlandiak elsöprő többséggel elutasították az Icesave-törvényt, amelynek alapján Izlandnak 2024-ig közel 4 milliárd eurót kellene törlesztenie. Elemzésében a Moody's megjegyzi, hogy az Icesave-ügy továbbra is megoldatlan, az IMF és az észak-európai kormányok lépése azonban jelzi, hogy Nagy-Britannia és Hollandia képtelen akkora nyomást gyakorolni, hogy Izland huzamosabb ideig ne férjen hozzá a finanszírozási forrásokhoz. A hitelminősítő intézet szerint az tűnik valószínűnek, hogy az ügyben érdekelt felek végül újabb egyezséget kötnek, amely az előbbinél kedvezőbb feltételeket biztosít a reykjavíki kormánynak.
